Táblajátékok projekt


TÉMAHETEK


Választott TÉMA: „elmetorna-táblajáték"

 

Résztvevői: 5. osztályos tanulók

 

Lebonyolítás várható ideje: 2010. április 7-30.


TÉMA-vezető:                                       Dr. Gyopárné Barzsó Margit

                                         Móra Ferenc Általános Iskola

                                         1162 Budapest, Ida u. 108-110.


 

Bevezetés

 

Az iskolánkban bevezetésre kerülő, kötelező tanórai és nem kötelező tanórán kívüli logikai- és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének, fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás.

      A „homo ludens" fogalma régóta ismert: az ember minden korban szeretett játszani, versenyezni, hiszen játékra, játszásra mindenkinek szüksége van az izgalom átélése vagy éppen az ellazulás végett. A játék élmény, élvezet, az örömszerzés érdekében végzett tevékenység, amelyben a motívumok és célok egybeesnek, önként vállalt tevékenység, így a gyermek saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét. Jelentős szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában. Ugyanakkor a játéknak fontos társadalmi haszna is van, jelentős szerepet játszik a társas-kapcsolatok kialakulásában, a kultúra egy része. A játék közben a fair play, a szabályok betartása kerül előtérbe, a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és önfegyelemre nevel.

     Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok. Szűkebb értelemben valamilyen téglalap, vagy négyzet, esetleg hatszög alakú, mezőkre, vagy pontokra felosztott játéktéren, táblán korongokkal, golyókkal vagy bábukkal játszott játékok, mint például a sakk. Tágabb értelemben idesorolhatóak a dominók, a különböző geometriai formákat felhasználó tologatós, játékok is, mint amilyen a pentominók vagy a tangram. Alkalmazásuk során a tanulók a táblajátékon keresztül képessé válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett mun­kára, törekednek az önellenőrzésre és képesek lesznek várható eredmények becslésére. A játékot úgy szervezem meg, hogy mindvégig törekedjek a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése.

A táblás játékoknak a matematikával való szoros kapcsolata nyilvánvaló, hiszen ez a sajátos ismeretszerzési módszer logikus gondolkodásra, következtetésre nevel. A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása. A diszkussziós képesség fejlesztésével, a többféle megoldás keresésével, megtalálásával és megbeszélésével a logikus gondolkodást fejlesztem, amely a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges.

A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladat, amelyhez azonban elengedhetetlen a matematikai szövegek megfelelő értelmezése, logikus elemzése, a tanulók minél gyakoribb önállóan tevékenykedése, aktív részvétele a tanítási, tanulási folyamatban.

A logikai játékok alkalmazásának segítségével az elsajátítandó tananyagban feltételezéseket fogalmazunk, fogalmaztatunk meg, amelyek néhány lépésben bizonyíthatóak vagy megcáfolhatóak. Munkám során fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése, ezért előtérbe kerül a különféle bizonyítási módszerek megismerése, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazása. Ezzel egy időben alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése, a komplex szemléletformálás, az önálló ítéletalkotás, a problémák különböző oldalról történő megközelítése, a gyakorlatorientáltság, a pontosság, ütemezés és a tervezés fejlesztése.

     Minden sikernek - jelentkezzen az iskolai élet bármely területén - a jellegzetessége, hogy a gyerek hite megerősödik önmagában. Az a tanuló, aki sikert él át, úgy érzi, hogy ő önmaga sok mindenre alkalmas: amikor ötöst kap matematikából, nem csak azt éli meg, hogy sikeresen hajtotta végre az adott feladatot, hanem úgy érzi, hogy szinte minden feladatot sikeresen meg tud oldani. És ez az igazi motiváció. A siker növeli a személyiség önmagába vetett hitét.

Az iskolának abban van óriási felelőssége, hogyan fejleszti a gyerek képességeit, hogyan fejleszti önértékelését, önbizalmát. A gyermeknek hinnie kell abban, hogy az elé állított feladatot meg tudja oldani. Ez pozitívan hat önbecsülésére, amely nagy támasza a tanulmányi előrehaladásnak.

     A képességek kibontakoztatásának egyik útja a tantárgyi előrehaladás segítése, és ezen keresztül az önbizalom növelése. A célunk annak tudatosítása, hogy a teljesítmény kitartó munkával növelhető és tartóssá tehető. Ennek egyik eszköze a különféle versenyeken való megmérettetés.

      A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzet kezelésénél, a gyerekek között zajló folyamatokban, amelyben érdekek, értékek, nézetek, szándékok kerülnek egymással szembe nyílt - tevékenységekben is megnyilvánuló - vagy rejtett - tudati, érzelmi szint - formájában. Segítenek a közösségi normarendszer értékrendjének, és ezzel összefüggésben a személyiség kibontakoztatásának, harmonikus fejlődésének optimális fejlesztéséhez, miközben magatartásuk, a környezetükhöz való viszonyuk harmonikussá válik.

     A táblajátékok és táblajáték feladványok mellett a palettát színesítik a kártyajátékok, keresztrejtvények, sík-és térbeli kirakó játékok, dobókockás játékok és a logikai rejtvények is.

     A táblajáték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifejlesztése, amelyben elsősorban a kommunikációs- és elemző készség kap helyet.

     A logikai játékokat remekül tudjuk alkalmazni frontális-, egyéni-, páros- és csoportmunkában személyre szabottan, differenciáltan.

  Nevelési célunk, hogy biztonságos, derűs légkörben egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük a gyermekeket az életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal. Emellett konkrét célunk, hogy az alapoktatás befejezésével a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat érthetően közölni, tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak. Tevékenységünkkel a játékokat helyezzük a középpontba, és katalizátorként alkalmazzuk azokat a gondolkodási, a társadalmi és érzelmi készségek elsajátításában.


A Móra Ferenc Általános Iskolában négy éve ismerkednek a gyerekek táblajátékokkal, amelyben a sakk mellett, több tucat további táblás és logikai játékkal foglalkozunk kisebb-nagyobb mélységben, reneszánszát éli  a Rubik-kocka is..

A versenyzés e játékok mindegyikének sajátossága.  Az iskolánkban alkalmazott versenyeztetési módszereink azonban nem utánozzák a profik bajnokságait, hanem játékosan kötetlenebbek (pl.: „talpon-maradós", „zsetongyűjtő", „hétpróbás"), oldott légkört eredményeznek, s ezáltal gyermek-közelibbek. A sokféle versenyszám egyszersmind késlelteti a csoporton belüli játékerő-sorrend kialakulását. Kinek az egyik, kinek a másik játék lesz az erőssége, ami által cserélődhetnek a nyertes és vesztes szerepek. Az újabb játékok megismerése pedig segít fenntartani az érdeklődést, szórakoztatóan-játékosan fejlesztve olyan készségeket, képességeket, amelyek  a hétköznapi életben is kívánatosak. (pl. talpraesettség, kapcsolatteremtő képesség, stb.).



Célkitűzések

Nevelési célok (erősítendő képességek, viselkedésformák):

  • kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés
  • a szabályok szükségessége, betartása, megváltoztatása
  • a megegyezések kialakítása és betartása
  • fegyelmezettség, rendszeretet
  • kudarctűrés, türelem
  • sikerorientáltság, talpraesettség
  • szociabilitás, udvariasság
  • merészség, kockázatvállalás és megfontoltság
  • kitartás, elszántság, célorientáltság
  • határozottság, a felelősség vállalása
  • nyerő és vesztő helyzetek
  • nemzeti öntudaterősítés                                                                                                 (magyar találmányok: Bűvös kocka, Pikk-pakk, Rotary, Magyar malom, Magyar kártya, Tamba, Hungariqa pentominó)
  • magyar sikerek: Sakk, Tantrix, Go, Bridzs


Fejlesztendő szellemi és pszichikai képességek:

  • lényeglátás-lényegkiemelés, rendszerszemlélet
  • összpontosítás, tartós figyelem
  • logikus gondolkodás
  • intuíció (sejtés), kreativitás
  • emlékezet, elmélyedés
  • képzelet, absztrakció
  • önállóság
  • analitikus gondolkodás


Fejlesztendő készségek:

  • lényegre törő fogalmazás
  • szövegelemzés-szövegértés
  • térszemlélet
  • becslés
  • kategorizálás, csoportosítás, rendszerezés
  • alternatíva-felmérés, véleményalkotás, döntés
  • tájékozódás (lenn-fenn, jobbra-balra, kint-bent, balra mellette)
  • térképhasználat -navigálás
  • viszonyítás (kicsi-nagy, kevés-több-sok, relativitás)
  • alkudozás-vitázás-érvelés (előny-, hátrány- értékelés)



Kedvező feltételek teremtése az alábbi követelmények számára:

  • önálló ítéletalkotásra nevelés
  • algoritmusok alkotása és alkalmazása
  • a felfedezés örömének biztosítása
  • életkori sajátosságok figyelembevétele
  • képességek szerinti differenciálás
  • integrálás: ,,mindenki jó valamiben"
  • gyakorlat-orientáltság : a próbálgatás fontossága
  • nyílt végű feladatok
  • divergens, féldivergens problémák, feladatok
  • egyénre szabott munkatempó
  • a problémák többoldalú megközelítése
  • barkácsolás, modellezés
  • a tervkészítés fontossága
  • szoros kapcsolat a különböző tantárgyak között
  • számítógépes alkalmazások
  • az  alkotó gondolkodás: ,, az emberi szellemi tevékenység lényege nem algoritmusok végrehajtása, hanem algoritmusok alkotása." (Lovász László)  


Oktatási program (készségek, jártasságok, ismeretek megszerzése, képességek fejlesztése):

  • jártasság megszerzése több játékcsaládban, feladványokban, rejtvények fejtésében
  • a közös jellemzők megtalálása egy-egy játékcsaládon belül
  • egy játékcsaládon belüli eltérések elemzése: következmények, a szabály indoklása, értékelése
  • az egyes játékok esetében a főbb törekvések, legfőbb szempontok összefoglalása, s ez alapján elméleti háttér létrehozása, stratégiák kezdők számára
  • hátrányos és előnyös szabálymódosítások keresése
  • nyerő stratégiák keresése, algoritmusok keresése, lejegyzése
  • feladványok-rejtvények megfejtése, tanulságok-módszerek, feladványkészítés
  • táblajáték-matematika (feladatok megoldása, készítése)
  • manuális tevékenység (játékok elkészítése, ötletek)
  • a keresztrejtvényfejtés és készítés alapjai
  • versenymódszerek, lebonyolítási- és értékelési technikák
  • az Élő-féle „beszélő" pontozás matematikája
  • a svájci módszer értékelése
  • elmélyedés néhány játékban, rejtvényben, feladványban
  • új játékok megalkotása
  • táblajáték történeti érdekességek
  • magyar játéktörténet (sakk, magyar kártya, tarokk, ostábla)
  • híres emberek, akik szerelmesei voltak valamely logikai játéknak  (kik voltak, milyen korban éltek, miről híresek, pl.:Napóleon, Nagy Frigyes, Diderot, IV.Frigyes Vilmos, stb. és a magyarok: pl.: Erkel Ferenc, Bláthy Ottó Titusz, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, Görgey Artúr.)


Elméleti eszköztár:

  • táblásjátékok
  • kártyajátékok
  • dobókockás játékok
  • logikai rejtvények
  • sík-és térbeli kirakó játékok
  • ceruzával játszható stratégiai játékok
  • táblajáték feladványok
  • keresztrejtvények
  • egyéb logikai játékok és rejtvények


Tárgyi eszköztár:

  • játékkészletek
  • olló, kés
  • ceruza, toll
  • papír, ragasztó
  • kocka, korong
  • kupak, dugó
  • sakkóra
  • babszem
  • gomb


Módszertani eszköztár:

  • páros munkavégzés
  • egyéni munka
  • csoportmunka
  • differenciált munka
  • frontális munka
  • könyvtári, és internetes kutatómunka
  • kiselőadás, bemutató
  • versenyek:,, talpon maradós", ,,hétpróbás", ,,zsetongyűjtéses logikaszinó"


Kapcsolat más tantárgyakkal 

Matematika

  • gráfok (Hamilton-út, fák, bejárhatóság, gazdaságos hálózatok)
  • kombinatorika (permutációk, variációk, kombinációk)
  • valószínűség számítás (relatív gyakoriság, kedvező esetek száma)
  • becslés, tippelés
  • játékelmélet (zérus összegű játékok, minimax elv)
  • nyerő stratégiák
  • Euler-féle bejárhatósági problémák
  • Gauss-féle „ütéses" problémák sakktáblán
  • bűvös négyzetek
  • titkosírás
  • logikai feladványok (logikai mátrixok)
  • folyamatábrák
  • algoritmusok lejegyzése
  • halmazok
  • logikai kijelentések
  • absztrakció
  • jelölések
  • táblázatok
  • hatványok, nagyszámok (pl.: sakktábla, bűvös kocka)
  • színezési feladatok, topológiai problémák


Történelem

  • a logikai és táblajátékok keletkezése, léte a történelem folyamatában, a ,,homo ludens" (a szabadidő és az örömteli tevékenység kapcsolata, mítoszok, mesék, történetek)
  • logikai összefüggések a történelemben
  • országok, népek uralkodók, híres emberek szerepe a játékok elterjesztésében, népszerűsítésében (Pl.: Beatrix királyné, Bölcs Alfonz)
  • a keresztes háborúk és a játékok terjedése közötti összefüggések
  • kereskedelem, népek érintkezése
  • a kockajátékok és a sakk, mint a szórakoztatás eszközei Európában
  • a magyar kártya története
  • a hét lovagi művészet, s ezen belül a sakk
  • a sakk, mint a hadvezetés művészetének gyakorló terepe (Zrínyi  Miklós)
  • a különböző logikai és táblajátékok keletkezése, elterjedése a Föld kontinensein
  • különböző népek, területek szerepe (pl. sakk esetén: India, Perzsia, arabok, Európa)
  • játékszabályok módosulásai az idők folyamán


Földrajz:

  • a különböző logikai és táblajátékok eloszlása és népszerűsége  a Földön
  • térképismeret (népek játékai, régészeti lelőhelyek, nemzetközi versenyek helyszínei)
  • térkép-készítés




Irodalom:

  • olyan irodalmi alkotások címének, szerzőjének összegyűjtése, melyekben valamilyen logikai játék szerepel (főleg a sakk és a kártya) pl.: A flamand tábla rejtélye,  A pikk dáma
  • a magyar kártya és Schiller Tell Vilmosának kapcsolata
  • híres tarokkozó magyar írók: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán
  • játékkifejezések értelmezése (pl. „kettős játékot játszik" , „patthelyzet")
  • „háborús-harcolós" kifejezések a táblás játékokban


Zene:

  • Rossini: Tell Vilmos-magyar kártya
  • analógiák: dallamok-variációk, nyitány-kezdőállás, plágium és eredeti
  • analógiák: eszköztárak (pl: hangjegyek-lépésvariációk, kulcs-táblaváltozat)
  • analógiák: népszerű (könnyű), réteg (komoly), populáris, stb. jellemzők és okok


Nyelvtan:

  • keresztrejtvények fejtése, készítése
  • „Szókratész" játék
  • alany, állítmány, tárgy, ragozás
  • logikus-célratörő fogalmazás
  • játék-szakszavak a köznyelvben (pl: patthelyzet) 


Kémia:

  • milyen anyagokból készítették régen és készítik ma a különféle logikai játékokat (előnyök, hátrányok)


Nyelvek: (elsősorban angol)

  • játékszabályok, javaslatok lefordítása
  • alany, állítmány, tárgy, ragozás
  • logikus-célratörő fogalmazás
  • játékos kifejezések értelmezése
  • „háborús-harcolós" kifejezések a táblás játékokban

 Technika, rajz:

  • játékok, táblák rajzolása, készítése (tervezés, szerkesztés, kivitelezés)
  • méretezés (bábu- és táblaméretek, darabból az egészre: mekkora lesz?)
  • műhelyrajzok, (pl.: ha nem magunk készítjük el)
  • moduláris tervezés (pl.: ha sokféle felhasználást akarunk, ami ide jó, az jó másra is)
  • festmények (pl.: Pieter Van Huys: A sakkjátszma, Baugin: Csendélet sakktáblával)
  • „nagyanyáink játékai" új csomagolásban


Informatika, számítástechnika:

  • az Interneten fellelhető játékokhoz kapcsolódó ismertetések, honlapok, weblapok, linkek (pl.: www.táblajátékos.hu)
  • játékokhoz kapcsolódó kutatási feladatok az Interneten
  • táblák megrajzolása
  • keresés a világhálón (böngészők működése, kezelése, fejlődése)
  • rajzoló-programok (kép-formátumok, vektorgrafika, bites-grafika)
  • egyéb programok (pl. „Zillions of Games")
  • sorsolási táblázatok generálása (pl: n db résztvevő, körverseny)
  • logikai blokkséma (utasítás, döntés, elágazás)
  • döntési fa (le-fel közlekedés a döntésfán)
  • a nürnbergi játékvásár


Testnevelés, sport:

  • a fairplay szellem kialakítása
  • magyar szellemi sportsikerek bemutatása: sakk, go, tantrix, stb.
  • az Elmesport Olimpia ismertetése


TÉMA-HETEk programtervezete


„Elmetorna- táblajáték" témanapok a Mórában

2010. április 7-30.

 

 

1. hét-4 tanítási óra (április 7. és 13.):

„LERAKOSGATÓS JÁTÉK-HÉT"


Előzetes tevékenység kijelölése:

  • csoportonként egy-egy játék-nem kiválasztása (a puzzle, blokus, kutya-macska, pylos, tőtike vagy Szókratész játékok közül)
  • önálló feladatok szétosztása a csoporttagok között (játéktörténet, érdekes kapcsolatok-más tantárgyi, esetleg magyar nemzeti vonatkozások, két játéktábla elkészítése, szabályismertető rövid leírása)


Aktív tevékenység:

  • ráhangolódás, motivációként a játékelemek bemutatása
  • az előzetes tevékenység rövid ismertetése csoportonként
  • a kiválasztott játék és a szabály vázlatos megismertetése a többi csoporttal
  • próbajáték-a lépések hangos indoklása, majd körforgásos házibajnokság megszervezése, lebonyolítása
  • megerősítő, szóbeli értékelés a feladatteljesítményről



2. hét-4 tanítási óra (április 14. és 20.):

„ÁTUGRÁLÓS JÁTÉK-HÉT"

Előzetes tevékenység:

  • csoportonként egy-egy játék-nem kiválasztása (a dáma, soliter, halma, róka-liba, pőkháló játékok közül)
  • önálló feladatok szétosztása a csoporttagok között (játéktörténet, érdekes kapcsolatok-más tantárgyi, esetleg magyar nemzeti vonatkozások, két játéktábla elkészítése, szabályismertető rövid leírása)


Aktív tevékenység:

  • ráhangolódás, motivációként a játékelemek bemutatása
  • az előzetes tevékenység rövid ismertetése csoportonként
  • a kiválasztott játék és a szabály vázlatos megismertetése a többi csoporttal
  • próbajáték-a lépések hangos indoklása, majd körforgásos házibajnokság megszervezése, lebonyolítása
  • megerősítő, szóbeli értékelés a feladatteljesítményről



3. hét-4 tanítási óra (április 21. és 27.):

„CÉL- ÉS LÉPÉSKOMBINÁCIÓS JÁTÉK-HÉT"


Előzetes tevékenység:

  • csoportonként egy-egy játék-nem kiválasztása (a neutron, számító-gépes, rendezős, agytorna, Rubik-kocka, labirintus, Boss-puzzle játékokból)
  • önálló feladatok szétosztása (játéktörténet, érdekes kapcsolatok-más tantárgyi, esetleg magyar nemzeti vonatkozások, két játéktábla elkészítése, szabályismertető rövid leírása)


Aktív tevékenység:

  • ráhangolódás, motivációként a játékelemek bemutatása
  • az előzetes tevékenység rövid ismertetése csoportonként
  • a kiválasztott játék és a szabály vázlatos megismertetése a többi csoporttal
  • próbajáték-a lépések hangos indoklása, majd körforgásos házibajnokság megszervezése, lebonyolítása
  • megerősítő, szóbeli értékelés a feladatteljesítményről



4. hét-3 tanításon kívüli óra (április 30. péntek délután):

„HÉTPRÓBÁS-NAP"

 

Előzetes tevékenység:

  • szülők tájékoztatása, szponzori segítség felkutatása
  • a korábban meghirdetett kerületi „Hétpróbás Táblajáték Verseny" aktualizálása
  • (meghívó levelek elkészítése, kiküldése, előzetes jelentkezések regisztrálása, a játszókörnyezet berendezése)


Aktív tevékenység:

  • az Iparművészeti Múzeum időszaki kiállításának megtekintése (Játék és társasjátékok címmel, 2010. április 26.)
  • Játszási lehetőség a múzeumban: térgeometriai és logikai táblásjátékok
  • a kerületi Hétpróbás Táblajáték Verseny lebonyolítása az előzetesen megadott játék fajtákban
  • értékelés a teljesítmény alapján, díjak odaítélése
  • a kerületi média tájékoztatása a kerületi eseményről