Az én mesekönyvem projekt

 

Az én mesekönyvem


projekt

(T.Á.M.O.P.3.1.4. Szövegértés - szövegalkotás)




Készítette:

Sovák Arnold



Budapest, 2010.

Bevezetés

 

            Non scholae, sed vitae discimus. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ez a mondat tömören fejezi ki azt, hogy mi is az iskolai oktatás célja, miért is tanítjuk gyermekeinket. Ennek a mondásnak a szelleme kell, hogy előttünk lebegjen, mikor tanítványaink közé lépünk. Egy pedagógiai projekt pedig az egyik legkiválóbb lehetőség arra, hogy ezt a gyerekek is átérezzék. A munkám bevezetőjében először egy rövid elméleti hátteret vázolnék fel a pedagógiai projektről, majd arra fogok kitérni, hogy miért hasznos és milyen előnyökkel jár, ha a tanévet egy odaillő projekttel zárjuk. Ezt követi e munka legnagyobb része: a projekt megvalósításának leírása órákra lebontva. Bibliográfia és a gyerekekről, valamint a munkáikról készített fényképekből álló melléklet zárja a projekt leírását.



Az én mesekönyvem

(Célok)


         Ez a projekt az 5. évfolyamon kerül bevezetésre a Szövegértés-szövegalkotás programcsomag keretében, amely az Educatio Kht. gondozásában jelent meg. Ezt a projektet a témája miatt célszerű a tanév végére időzíteni, hiszen az ötödik évfolyam tananyagának egy nagyobb szeletét érinti. A projekt lehetőséget ad arra, hogy kiegészítsük a tanulók eddig megszerzett ismereteit, valamint arra, hogy a már meglévő ismeretek elmélyüljenek.

         A projekt célja, egy komplex téma sajátos feldolgozása, jelen esetünkben egy olyan mesekönyv létrehozása, mely a tanulók írásait tartalmazza. Természetesen ezek az írásművek egy hosszú folyamat eredményeként születnek meg.

         Mesekönyv. Ez a szó már önmagában megigézi a gyerekeket. Mágikus szó. Ahogy kinyílik a könyv, egy másik, varázslatos világba repíti az olvasóját, egy olyan utazás részesévé teszi, amelynek során bármi megtörténhet. Ezek az utazások egy másik világba elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gyerekek fantáziája, kreativitása a megfelelő mértékben kialakuljon. Mesék nélkül szürkébb, sivárabb lenne az életünk. Sajnos az emberek felnőtt korukra elveszítik a mesék iránti fogékonyságukat, pedig a mesék éppúgy szólnak nekik is, mint a gyermekeknek. Ezen mindenképpen változtatni kell. Sokan úgy gondolják, hogy a mesék semmilyen más célt nem szolgálnak a szórakoztatáson kívül. Ez természetesen nem igaz. A sokszor irodalmi igénnyel megírt mesék nemcsak szórakozatják a gyereket, hanem tanítják is őket. A sorok között elbújva megismerik a jót és rosszat a gyerekek, különböző morális kérdésekkel szembesülnek, amelyeket mi is igyekszünk megtanítani nekik: hűség, bátorság, türelem, kitartás... Nem utolsó sorban megtanítják a gyerekeket a szépségre is, melyet meglelhetnek a történetben, a világban, sőt gyakran magában a szépirodalmi igénnyel megírt sorokban is. Szépség. A mai világban a gyerekek szépségről alkotott elképzelése a különböző káros hatások következtében igen szélsőségessé válhat, ezért kell erre külön hangsúlyt helyeznünk a tanítási-tanulási folyamat során. Nemcsak az irodalmi alkotásokban megnyilvánuló szépségre, hanem a különböző képzőművészeti alkotásokra is gondolok.

         A projekt megvalósítása során tehát lehetősége nyílik a gyerekeknek sajátos módon feldolgozni a mesék világát. A feldolgozás alatt a tanulók ismeretei tovább bővülnek, sőt, ami sokkal fontosabb, a képességeik és készségeik komplex módon fejlődhetnek. Természetesen nagyon fontos az is, hogy a projekt lezárásaként lesz egy produktum, méghozzá egy mesekönyv. Egy mesekönyv megalkotásához számos lépcsőfokon kell túljutnia a gyerekeknek, de a végén egy olyan munka kerül ki a kezeik közül, amelyre méltán lehetnek majd büszkék. Azért, hogy még komplexebbé váljon a folyamat, a tanulóknak lehetősége lesz bemutatni az általuk írt mesé(t)ket.



A pedagógiai projekt


         A pedagógiában sokféle tanítási-tanulási módszer létezik, amelyek mindegyike jelen van a magyar oktatásban. Sajnálatos módon nem éppen a megfelelő arányban. Ezen pedagógiai módszerek közé tartozik a kooperatív pedagógia is. A kooperáció során azokat a pedagógiai módszereket alkalmazzuk, amelyek elsősorban a tanulók közötti együttműködésre építenek, és ezáltal a tanulást társas tevékenységgé alakítják. A kooperatív tanítási-tanulási módszerek közül a projektmódszerrel fogok részletesebben foglalkozni.

         A pedagógiai projekt egy olyan tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. Ez a probléma pedig egy gyakran a mindennapi életből származó és/vagy a tanuló érdeklődésének megfelelő, összetett, komplex téma. A projekt ennek az adott témának a feldolgozása, amely nagyon sok résztevékenységet foglal magában.  A témához kapcsolódó célok és feladatok meghatározásán kívül magában foglalja a munka menetének és az eredményeknek a megtervezését, valamint az előbb említettek végrehajtását is. Ám ezzel még nincs kész a projekt, ugyanis az eredményeket nyilvánossá kell tenni, be kell mutatni, sőt, mivel egy tanulási egységről van szó, értékelnünk kell magát a produktumot és a folyamatot is.

         Mint az a fentiekből is kitűnik, a projekt során nem csupán az a feladat, hogy megoldjuk az adott problémát, hanem az a cél, hogy feltárjuk a téma minél több olyan összefüggését, vonatkozási pontját, mely az adott témához szervesen kapcsolódik.

         Már a fentiekből is látszik, hogy milyen sok szempontnak kell megfelelni ahhoz, hogy projekttanulásról beszélhessünk. Lényeges szempont a tanulói és tanári szerepek megváltozása, amelynek során a tanári irányítás a tanulókkal való együttműködésben szinte észrevétlenül valósul meg, elsősorban a közös előkészítésben, tervezésben és ellenőrzésben. A projektmódszer során a hangsúly a diákok egyéni döntéseire, felelősségére helyeződik át, így megváltozik a tanulással kapcsolatos eddigi attitűdjük. A diákok e természetes tanulás következtében belsőleg válnak motiválttá. Mivel gyakorlatias, életszerű tanulásról beszélünk, ezért valós élethelyzetekkel kell kapcsolatba kerülni a tanítási-tanulási folyamat során a gyerekeknek. Az életszerű tanulási folyamat másik előnye, hogy az elmélet és a gyakorlat egyszerre jelenik meg, így a tanulók cselekvőképessége egyszerre fejlődhet a tanulási képességükkel.

Bár az egyéni munkaformák is megjelennek a projekt folyamán, mégis az együttműködésen alapuló munkaformáké a meghatározó szerep. Az utóbbiak közül is a kooperatív csoportmunka az, amely a leginkább megfelelő egy projekttanulás során. Ezek a munkaformák sok előnyük mellett azért is fontosak, mivel segítik a tanulók közötti együttműködést, fejlesztik a szociális kompetenciájukat. (A szociális kompetenciáról a Kapcsolódási pontok című résznél még bővebben lesz szó.) Az összetett téma önmagában előrevetíti, hogy a projekt megvalósításának folyamata hosszabb időt ölel fel. Ezt a hosszabb időt a probléma felvetése, előkészítése, a feladatok tervezése és végrehajtása, valamint a bemutatása mind indokolttá teszi. A projektmódszer nagyon fontos sajátossága, hogy átlépi a hagyományos oktatás kereteit, akár az iskolát is.


Kapcsolódási pontok

 

         A pedagógiai projekt lehetőséget biztosít a verbális képességek mellett más képességek egyidejű kibontakozásának is. A bekapcsolódó képességek segítséget nyújtanak a tanulóknak a közös feladat megoldásában. Más kompetenciaterületek bekapcsolásával még komplexebbé válik az adott téma feldolgozása, még életszerűbbé az adott probléma megoldása. Ezen projekt kapcsán az alábbi kompetenciaterületek fejlesztésére nyílik lehetőség:


  • Szociális és életviteli kompetencia,
  • Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra,
  • Életpálya-építési kompetencia.


A projektmódszer lehetővé teszi, hogy a tanulók közötti kapcsolatok intenzívebbé váljanak. Megváltozik a tanár és a tanulók viszonya is, hiszen a tanár a tanulás szervezőjeként, megfigyelőjeként vesz részt a folyamatban. Olyan együttműködésre van szükség, amelynek során mindenkinek egyforma jogai vannak. Mivel mindenki azonos jogokkal vesz részt a projekt megvalósításának folyamatában, ezért mindenki egyaránt felelős a megvalósítás sikeréért.


További kapcsolódási pontként szolgálnak a különböző műveltségterületek, amelyek szintén szélesítik a téma feldolgozásának keretét:


  • Ember és társadalom,
  • Művészetek.


A fentiek figyelembevételével nyilvánvalóvá válik Az én mesekönyvem projekt feldolgozásának sokszínűsége, amely biztosítja, hogy a tanulók a tehetségüknek, tapasztalatuknak és képességeiknek megfelelően kapcsolódjanak be a közös alkotói munkába.



Képességfejlesztés


         Szükséges a téma sikeres kibontakozásához az előzetes tudás és képességek aktivizálása, majd ezek felhasználása. Az aktív tanulásnak köszönhetően egy sor képessége, készsége fejlődik a tanulónak, amelyeknek a köre a tantárgyon kívüli koncentrációval még tovább bővül. Az alábbiak csupán egy részét képezik a fejleszthető képességeknek, készségeknek:


Tematikus fókusz:

  • a mesék szerepe életünkben,
  • önálló mesekönyv létrehozása,
  • barátság és ellenszenv,
  • alapvető emberi kapcsolatok, életproblémák és mesei megoldások,
  • az út motívuma, a boldogságkeresés,
  • a hétköznapok világa és a fantasztikum...

Poétikai fókusz:

  • varázsmesék,
  • novellamesék,
  • állatmesék,
  • láncmesék,
  • verses mesék,
  • tréfás mesék,
  • csalimesék,
  • a hangulati elemek kifejezőeszközei,
  • mesehős,
  • próbatételek és mesei igazságtétel,
  • hétköznapi és csodás elemek,
  • valószerűség és fantasztikum,
  • leírás...

Szövegértési fókusz:

  • hely-, idő és személymegjelölések azonosítása,
  • kérdezés,
  • általánosítások és alátámasztó részletek gyűjtése,
  • meggyőzési technikák,
  • hasonlóság, párhuzam, ellentét,
  • műfaji minták szerepe a cselekményvezetésben, a szövegszerkesztésben,
  • ok-okozati kapcsolatok...

Szövegalkotási fókusz:

  • megszólítások, levélírás, naplóírás,
  • kérdezés,
  • leíró, meggyőző és instruáló szövegek alkotása,
  • jellemzések készítése,
  • mesebefejezések írása,
  • meseírás minta alapján,
  • a cselekmény összefoglalása, tömörítés,
  • érvelés, vita, véleményalkotás,
  • mintakövetéssel, gyűjtéssel szöveg alkotása, szerkesztése...

 

 

Megvalósítás


A megvalósítás folyamata:

  • A projekt témájának a megbeszélése
  • A téma lehetséges megközelítéseinek, a résztémáknak a számbavétele
  • Ötletbörze
  • Csoportszerveződés
  • Az előkészítő feladatok elvégzése
  • A megvalósítás folyamata (természetesen szükség szerinti módosítással)
  • Az elkészült produktumok közzététele kis csoportokban, majd ezek értékelése (az értékelés után, ha szükséges, esetleges javítások)
  • A nyilvánosság megteremtése, közzététel
  • Értékelés


Csoportalakítás:


Azonos létszámú (5 fős) heterogén csoportok kialakítása a cél. A csoportok kialakítása a székek aljára illesztett színkártyákkal történik a tanulók számára véletlenszerűnek tűnő módon az alábbi szempontok alapján:

  • spontán szövegalkotásban jobb képességű tanulók,
  • gyűjtőmunkában jártas tanulók,
  • szóbeli szövegreprodukálásra képes tanulók,
  • jó szervezőkészségű tanulók,
  • jó helyesírással rendelkező tanulók,
  • jó kézügyességgel rendelkező, kreatív tanulók.


Időtervezet: A projekt megvalósítására javasolt időkeret: 12 óra


Erőforrások:

  • személyi: szülők, szaktanárok, könyvtáros
  • tárgyi: A/4-es lapok, színes lapok, ragasztó, olló, kartonok, számítógép, projektor, internet, textil, ecset, festék...

 

 

Ráhangoló óra

 

Ráhangolódás: 10'


1.     Benedek Elek A banya című meséjének jóslással történő feldolgozása. (A mese megtalálható a mellékletben.) A mese felolvasása - ppt-ként történő projektoros vetítése mellett - tanári bemutató olvasással történik. A mese felolvasásának megszakítása a kulcspontokon történik, ahol a tanulóknak az eddigi ismereteik alapján kell folytatniuk a történteket.


2.     A mese befejezését követően a tanulóknak be kell sorolniuk a mesét a megfelelő műfaji csoportba: tündérmese (varázsmese).


3.     Az előzőekben részletesen kifejtett módon megtörténik a csoportalakítás, utána pedig a csoportok kiosztják egymás között az alábbi szerepeket:

  • jegyző: írja a projektnaplót, valamint ő felügyeli azt is, hogy az összegyűjtött és megírt anyagok bekerüljenek a projektmappába
  • illusztrátor: ő rajzolja a képeket, valamint ő készíti a csoport meghívóját a bemutatóra
  • hírnök: beszámol a csoport munkájáról
  • nyomkereső: ő végzi a gyűjtőmunkát
  • ellenőrző: a tulajdonképpeni csoportvezető, aki figyel arra, hogy mindenki értse és tudja a feladatát, valamint ő ellenőrzi azt is, hogy a csoporttagok betartsák az időkereteket


Készségfejlesztés: kreatív és logikus gondolkodás, összehasonlítás, információkeresés, spontán szövegalkotás.

Munkaformák:

  • frontális munka
  • egyéni munka


Jelentésteremtés: 25'


1.     A varázsmesék mellett a tanult mesefajták felsorolása frontális munkában. Mesefajták:

  • varázsmese (tündérmese),
  • novellamese,
  • állatmese,
  • láncmese,
  • tréfás mese,
  • csalimese,
  • verses mese,
  • népmese,
  • műmese.


2.     A felsorolt mesefajták közül minden csoport választ egyet, amelynek a jellemzőit heterogén csoportmunkában pókhálóábra segítségével dolgozzák fel szóforgóban.


3.     Az elbeszélő művek, így a mesék szerkezetének felelevenítése a Petőfi Sándor „verses meséjének" segítségével: előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás. Külön kitérhetünk arra, hogy a mesék egy részénél akár több bonyodalom, ezáltal több kibontakozás is adódhat, mint például a János vitéznél is. Ezek a szerkezeti pontok A/4-es lapokon felkerülnek egymás mellé a táblára. Ezt követően a csoportok kapnak egy-egy borítékot, amely 10-15 képet tartalmaz a János vitézből, valamint ugyanennyi számú idézetet a műből. A gyerekek első feladata a képek összeillesztése a hozzájuk tartozó versszakokkal, majd az időrendi sorrend felállítása. A fentiek elvégzése után meg kell állapítaniuk, hogy a csoport áltál adott képek, mely szerkezeti egységhez tartoznak. A csoportok két-két tagja pedig felragasztja a megfelelő szerkezeti pont alá időrendben a képeket és idézeteket.


4.     Miután az összes kép felkerült a szerkezeti egységek alá,  a tanulók egyfajta képtárlátogatással átnézik őket, majd ezután válaszolnak arra a kérdésre, hogy mely epizódok maradtak ki a János vitézből.


Készségfejlesztés: rendszerezés, halmazba sorolás, időrendbe sorolás, kreatív gondolkodás, összehasonlítás, lényegkiemelés, logikus gondolkodás.

Munkaformák:

  • egyéni munka
  • heterogén csoportmunka
  • frontális munka


Reflektálás: 10'

1.     A kimaradt epizódokhoz fiktív párbeszéd írása zárja a ráhangoló órát, melyben a gyerekeknek minél több mesei kifejezést kell használniuk.


Készségfejlesztés: kreatív, spontán szövegalkotás

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka

 

Első óra


Ráhangolódás: 45'

 

1.     A projekt tulajdonképpeni indítása. Ismertetjük a gyerekekkel, hogy mivel is foglalkozunk az elkövetkező időszakban.


2.     Kikérjük a gyerekek véleményét, ötleteit a témával kapcsolatban. Az ötleteiket, véleményüket egy fürtábra segítségével felírjuk a táblára.


3.     A fenti véleménycsere, ötletbörze után megbeszéljük közösen, hogy milyen nagyobb feladatokat kell megoldaniuk a projekt során. Ezeket a nagyobb egységeket aztán felírjuk a táblára:

  • mesegyűjtés,
  • meseírás,
  • mesekönyv készítése,
  • mesekönyv illusztrálása,
  • dramatizálás,
  • könyvbemutató.

4.     A már kialakult csoportok válasszanak maguknak valamilyen csoportnevet. A névválasztás egyetlen feltétele, hogy valamilyen módon kapcsolódjon a mesék, a képzelet világához. ezután a csoportok megbeszélik a saját együttműködési szabályaikat, amelyeket le is jegyeznek a projektnaplóba. A projektnaplóba a csapatnév mellé bekerül a csapattagok neve és az általuk képviselt szerepük is.


5.     A következő órára a házi feladat: gyűjtőmunka: Minden tanuló behozza a kedvenc mesekönyvét. A tanulók segítséget kérhetnek a könyvtárostól a gyűjtőmunkában.


Készségfejlesztés: véleményalkotás, vitakészség, figyelemkoncentráció, kreativitás, szabályalkotás, együttműködés

Munkaformák:

  • egyéni unka
  • frontális munka
  • heterogén csoportmunka


Második óra


Jelentésteremtés: 45'

 

1.     A gyerekek csoportonként egyéni munkában átnézik a csoport által behozott mesekönyveket. Az átnézés után kiválasztják, hogy szerintük melyik volt a legjobb, nekik melyik tetszik a legjobban.


2.     A kedvenc mesekönyv kiválasztása után kerekasztal-kockaforgóban mondjál el a gyerekek a véleményüket a mesekönyvről. Véleményüket természetesen indokolniuk is kell maximum 1 percben. Kerekasztal-kockaforgó: A dobókocka körbejár és mindenki dob egyet, majd elmondja a véleményét az alábbi szempontoknak megfelelően:

  • 1-es: Melyik könyv címe és borítója tetszett a legjobban?
  • 2-es: Melyik könyv tartalomjegyzékéből derül ki leginkább, hogy milyen típusú meséket tartalmaz?
  • 3-as: Melyik könyv tartalom-összefoglalója a leginkább érthető és figyelemfelkeltő a gyerekek számára?
  • 4-es: Melyik könyv illusztrációi tetszettek a legjobban?
  • 5-ös: Melyik könyvben voltak olyan mesék, amelyek terjedelme leginkább megfelel a gyerekolvasóknak?
  • 6-os: Melyik mesekönyv tartalmazza legnagyobb számban más népek meséit?


3.     A kerekasztal-kockaforgóban elvégzett véleménycsere után a csoportok válasszanak ki egy mesekönyvet, amelyet közösen elfogadnak a legjobbnak.

4.     A mesekönyv kiválasztása után a gyerekek gyűjtsék ki a mesekönyv adatait a projektnaplóba. Az alábbi adatokat kell kikeresniük: cím, szerző, szerkesztő, illusztrátor, kiadó, megjelenési hely és idő. Ha szükséges tisztázzuk, hogy mit takarnak az egyes kifejezések.


5.     A következő feladatban a szövegalkotási készségüket fejlesztjük egy meggyőző szöveg írásával. A feladat célja, hogy rávegyék az olvasókat az általuk választott mesekönyv elolvasására. A gyerekek önálló munkában végzik a feladatot, de mi határozzuk meg, hogy ki melyik szöveget írja meg.

  • Az első feladatot a képi információkat nehezen megfogalmazó gyerekek kapják.
  • A másodikat az érvelésben kevésbé jártas tanuló kapják.
  • A harmadikat a spontán szövegalkotásban nehézkesebb tanulóknak adjuk.

Első: A képi világ kiemelésével győzd meg a szülőket arról, hogy vásárolják meg az általatok kiválasztott mesekönyvet olvasni még nem tudó gyermekük számára!

Második: A mesék mindennapi élet problémáira adott jó tanácsainak kiemelésével győzd meg 20 év körüli ismerősödet, hogy olvassa el ezt a könyvet!

Harmadik: Készíts a gyerekek számára meggyőző reklámot egy gyermekmagazinba!


6.     Házi feladat: A tanulóknak két-két mesét kell gyűjtenie előzetes feladatként (otthon, könyvtár, internet). Az egyik mesének magyar népmesének kell lennie, a másiknak pedig más nép meséjének. A gyerekeknek fénymásolatban vagy nyomtatott formában be kell hozniuk a projekt 8. órájára a gyűjtött meséket, valamint fel kell készülniük a mesemondásra ezekből a mesékből.


Készségfejlesztés: szöveggyűjtés, összehasonlítás, véleményalkotás, következtetés, döntés, adatok gyűjtése, szómagyarázat, meggyőző szöveg alkotása

Munkaformák:

  • egyéni munka
  • frontális munka
  • heterogén csoportmunka
  • homogén csoportmunka

 

Harmadik óra

 

Reflektálás: 10'

 

1.     A gyerekek olvassák fel az előző órán készített meggyőző szövegeiket, illetve nézzék meg az elkészített reklámokat! Ezt követően válasszanak ki egyet-egyet a három feladattípusból és tegyék a projektmappába!


Készségfejlesztés: olvasás, érvelés, döntés

Munkaformák:

  • csoportmunka


Ráhangolódás: 20'

 

1.     Ebben a fázisban kezdjük meg a tulajdonképpeni tervezést. A konkrét feladatok előtt azonban nem árt, ha megfelelő atmoszférát teremtünk. Erre az egyik legmegfelelőbb módszer, ha közös beszélgetést folytatunk az osztállyal. A gyerekeknek mondjuk el, hogy mesét kell írniuk, majd az írással kapcsolatban célszerű az alábbiakról elbeszélgetni velük:

  • Hogyan készül egy regény?
  • Hogyan dolgoznak az írók?

A közös beszélgetés végén összegeznünk, majd rögzítenünk kell egy közös fürtábra segítségével, hogy milyen összetett folyamat is az írás folyamata. Az alábbi három kulcsfogalom, majd annak alkotóelemei köré érdemes felfűzni a meseírás folyamatát:

  • tervezés: Ebben a fázisban választja meg az író a témáját. A témaválasztás után meghatározza az elérendő célokat, a stílust, majd a szereplőket és a helyszíneket. Ezek meghatározása után következik a gyűjtőmunka olvasás és beszélgetés formájában.
  • írás: Most következik az első változat megírása. A piszkozat megírása után meghallgatjuk a róla szóló javaslatokat, értékeljük, majd a végső megbeszélés után kijavítjuk az előforduló hibákat: helyesírás, nyelvhelyesség.
  • nyilvánossá tétel: A végső fázisban kerül kiadásra az elkészült mű. A kiadást esetleg felolvasás is kísérhet.


Készségfejlesztés: spontán szövegalkotás, asszociáció, képzelet, elemzés, halmazba sorolás

Munkaformák:

  • frontális munka

 

Jelentésteremtés: 15'

 

1.     A gyerekek fürtábra segítségével elkezdik az ötleteiket összegyűjteni. A csoport minden tagja beszámol a saját mesetervéről, valamint a címjavaslatukról. A fürtábrában pedig csoportosítják az ötleteiket szereplők, helyszínek, mesei kifejezések, mesei eszközök...


Készségfejlesztés: kreatív gondolkodás, adatgyűjtés, halmazba sorolás, rendszerezés, együttműködés

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka


Negyedik óra


Ráhangolódás: 5'

 

1.     Rövid ráhangoló beszélgetés után folytatjuk az előző órán elkezdett tervezőmunkát. A beszélgetés frontálisan zajlik arról, hogy hogyan érzik magukat a gyerekek a projektmunkában. Elmondhatják tapasztalataikat, javaslataikat, valamint kérdéseket tehetnek fel a projekttel a kapcsolatban.


Készségfejlesztés: véleményalkotás, összegzés, értékelés, érvelés

Munkaformák:

  • frontális munka


Jelentésteremtés: 40'

 

1.     A következő lépésben a gyerekek kerekasztal-tollforgóban elmondják véleményüket a témával, a mesehelyzettel, a történettel kapcsolatban. Minden kör után megállapodnak abban, hogy mi kerül leírásra a projektnaplóba. Az alábbiakról kell dönteniük a gyerekeknek (természetesen lehet bővíteni és szűkíteni is a kört):

  • a mese típusa (varázsmese, tréfás mese, paródia...)
  • a mese ideje (múlt, jele, jövő)
  • a mese helyszíne (természet, település, építmények, csodák birodalma...)
  • a mese alapvető szerkezeti pontjai:

Ø a mese főhősének bemutatása (Hol és kikkel él?...)

Ø a bonyodalom meghatározása

Ø akadályok, próbák, amelyeket le kell győznie a hősnek

Ø megoldás


2.     A következő feladat során a szereplők jellemzése lesz a feladat. A csoportok tagjai párokban dolgoznak, miután felosztják egymás között a szereplőket. A felosztás után meghatározzák az egyes szereplők főbb jellemvonásait, valamint a főhőshöz való viszonyát (segítő, akadályozó...). Eközben az illusztrátor rajzokat készít a szereplőkről.


3.     A feladat elvégzése után a párok kicserélik munkáikat, majd hozzáfűzik saját ötleteiket, javaslataikat. Végül a csoportoknak meg kell állapodniuk a szereplők főbb jellemvonásaiban, illetve a főhőshöz való viszonyukban.


4.     Házi feladat: A végleges megállapodások lejegyzése a projektnaplóba.


Készségfejlesztés: a kommunikációs helyzet azonosítása, eseménysor alkotása, jellemzés, illusztrálás, vázlatírás, értékelés, véleményalkotás, döntés

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka
  • páros munka
  • egyéni munka


Ötödik óra

 

Jelentésteremtés: 30'

1.     A mese szereplőinek jellemzése után a végső történetvázlat meghatározása lesz a gyerekek feladata, amelyet heterogén csoportmunkában végeznek. Mivel a legtöbb mesében késleltetik a meseírók a történet lezáródását, illetve a János vitéznél is hasonló szerkezettel találkoztak a gyerekek, az alábbi szerkezetet célszerű gyerekeknek követnie: I. Előkészítés, II. Első bonyodalom, III. Első kibontakozás, IV. Második bonyodalom, V. Második kibontakozás, VI. Tetőpont, VII. Megoldás. A végleges változatot a jegyző rögzítse a projektnaplóba.


2.     A történetvázlat elkészítése után a tanulóknak meg kell határozniuk, hogy a mese milyen helyszíneken fog játszódni. A megbeszélés után a végleges helyszíneket is le kell jegyezni a projektnaplóba.


3.     Ezt követően a csoportok osszák szét egymás között a helyszíneket, majd egyéni munkában készítsenek róluk leírást. Az illusztrátor készítsen a mese helyszíneiről rajzokat. A leírások és a rajzok elkészítése után mutassák be a csoportnak munkáikat. A többi csoporttag megteheti a javaslatait kerekasztal-tollforgóban. A végleges leírások szintén kerüljenek be a projektnaplóba.


Készségfejlesztés: vázlatírás, leírás készítése, illusztrációk készítése leíráshoz, történethez, értékelés, véleményalkotás, döntés, rendszerezés

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka
  • egyéni munka


Reflektálás: 15'

 

1.     Összegezzük az eddigi munkánkat frontális osztálymunkában:

  • Mit alkottunk idáig?
  • A meseírás melyik fázisában tartunk?
  • Mi következik ezután?


2.     A következő feladat a piszkozat elkészítése lesz házi feladatként, ami a frontális módon történő megbeszélésből ki is derül. Mindenképpen tisztáznunk kell, hogy mire ügyeljenek a piszkozat megírásánál:

  • Nem szabad eltérniük az elfogadott vázlattól!
  • El kell dönteniük, hogy az elbeszélő egyes szám első személyű lesz vagy harmadik.
  • Különböző szövegtípusokat kell használniuk: jellemzés, elbeszélés, leírás. Párbeszédeket is használniuk kell.


3.     A mese szerkezeti részeit osszák fel egymás között a gyerekek. Célszerű a szerkezeti pontok nevét felírni egy papírlapra, majd minden csoporttag húz egyet. Az alábbi felbontást célszerű használni:

  • előkészítés
  • első bonyodalom és kibontakozás
  • második bonyodalom és kibontakozás
  • tetőpont
  • megoldás


Készségfejlesztés: rendszerezés, összegzés, nézőpontok meghatározása, szerkezeti részek azonosítása

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka
  • frontális munka



Hatodik óra


Ráhangolódás: 5'

 

1.     Frontális osztálymunka keretében beszélgessünk el a gyerekkel arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a meseírással kapcsolatban miközben a szövegrészleteket írták! Érdeklődhetünk arról is hogy könnyebb vagy nehezebb volt-e a meghatározott történetvázlathoz szöveget írni.


Készségfejlesztés: értékelés, véleményalkotás

Munkaformák:

  • frontális osztálymunka

 

Jelentésteremtés: 20'

 

1.     A következő feladat az elkészült szövegrészletek összekapcsolása lesz.

  • A csoport tagjai felolvassák a szövegrészleteket.
  • A csoport szerint a mesében jól használható részleteket bejelölik, majd kivágják.
  • A kivágott részleteket sorrendben ellátják javaslataikkal, illetve kiegészítéseikkel a csoportok tagjai kerekasztal-tollforgóval, ami által egy összefüggő szöveget kell kapniuk. Az így elkészült szöveget felragasztják üres A/4-es lapokra.
  • Az elkészült rajzokról a csoporttagok elmondják véleményüket, majd kiválasztják azokat, amelyek bekerülnek majd a mese végső változatába.


Készségfejlesztés: olvasás, válogatás, értékelés, véleményalkotás, döntés, szöveg kiegészítése

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka


Reflektálás: 20'

 

1.     Az elkészült szöveget a csoportok ismét felolvassák. Felolvasás közben ismét lehetőség nyílik arra, hogy elmondják észrevételeiket, javaslataikat, amiket a jegyző feljegyez a megfelelő helyre.


2.     A házi feladat a végleges szövegváltozat elkészítése A/4-es lapokra. Ennél a fázisnál már célszerű számítógépen dolgoznia a tanulóknak. Ha szükséges, kérjék felnőtt segítségét a számítógép használatához. A következő órára minden csoporttagnak rendelkeznie kell a szöveg egy példányával.


Készségfejlesztés: jegyzetelés, véleményalkotás, szövegösszefüggés megteremtése, olvasás

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka


Hetedik óra


Reflektálás: 45'

 

A mese megírásának folyamatában elérkeztünk a legutolsó fázisához. Most kerül sor a szöveg szerkesztésére, lektorálására, a korrektúrázásra és az illusztrálásra, vagyis most nyílik utoljára lehetőség a helyesírási, nyelvhelyességi, tartalmi javításokra.


1.     A csoportok minden tagja megkapja a mese teljes szövegét, majd az alábbi szerepeknek megfelelően egyéni munkában dolgoznak a szöveggel (a szerepeket feljegyzik a projektnaplóba):

  • szerkesztő: a szövegösszefüggési hibákat javítja ki
  • korrektor: a helyesírási hibákat javítja ki
  • nyelvi lektor: a nyelvhelyességi és stilisztikai hibákat javítja ki
  • szakmai lektor: a logikai hibákat javítja ki
  • illusztrátor: képeket készít a meséhez, és elhelyezi a megfelelő helyen


2.     Miután mindenki elvégezte a javításokat a saját példányán, egyezzenek meg abban, hogy ki fogja a javításokat számítógépen elvégezni. Az ő feladata lesz az is, hogy az illusztrátor utasításának megfelelően elhelyezze a képeket a szövegben.


3.     A következő tanórára készítsenek másolatot az elkészült meséről a csoporttagok számára! A másolatokhoz kérjenek segítséget szüleiktől vagy az iskolától!


4.     A csoportok elkészítették saját meséjüket, így eljött az ideje annak, hogy megismerkedjenek a többi csoport meséjével. A gyerekek készítsenek interjút a többi csoporttal.

  • Először beszéljük meg a csoportok, hogy milyen kérdéseket érdemes feltenniük.
  • A kérdéssor összeállításánál vegyék figyelembe, hogy célszerű az eseményekre rákérdezniük, mert így össze tudják állítani a válaszokból a többi csoport meséjét.


Készségfejlesztés: helyesírási, nyelvhelyességi és stilisztikai hibák javítása, szövegösszefüggés, képi és nyelvi információk összehangolása, kreativitás, kérdezés, válaszadás, következtetés, információrendezés, vázlatírás

Munkaformák:

  • egyéni munka
  • heterogén csoportmunka
  • páros munka
  • frontális munka


Nyolcadik óra

Ráhangolódás: 5'

 

1.     Beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy hogyan érezték magukat a meseírás folyamatában. Kérdezzük meg tőlük: Milyen érzés volt írónak lenni? Teremtsünk lehetőséget arra, hogy elmondhassák tapasztalataikat, véleményüket az eddigiekkel kapcsolatban.


2.     Közöljük velük, hogy ezen az órán a mesekönyv összeállítása lesz a feladatuk.


Készségfejlesztés: spontán szövegalkotás, vélemény megfogalmazása, kreativitás

Munkaformák:

  • frontális munka


Jelentésteremtés: 35'

 

1.     Minden csoport a mesék válogatásával foglalkozik az órának ebben a szakaszában. A csoportoknak egyenként két-két mesét kell kiválogatniuk az általuk gyűjtött mesék közül. Az egyiknek magyar népmesének, a másiknak más nép meséjének kell lennie. Ehhez a két meséhez jön csoportonként a gyerekek által írt mese. Így minden csoportnak három meséje lesz. A meseválogatás folyamata:

  • A gyerekek frontális munkában felolvassák az általuk gyűjtött mesék címét, majd jelzik egymásnak a hírnökök segítségével, ha ugyanaz a mese több csoportnál is előfordul.
  • A gyerekek ezután beszámolnak egymásnak a csoporton belül az általuk gyűjtött mesék tartalmáról. majd közösen eldöntik, hogy mely meséket (1-1 magyar népmese és más nép meséje) szeretnék beletenni a mesekönyvbe.


2.     A mesekönyv annyi fejezetből fog állni, ahány csoport van az osztályban. A mesék kiválogatása után minden csoport kitalál egy fejezetcímet, majd eldöntik a három mese sorrendjét.


Készségfejlesztés: kreativitás, értékelés, döntés, szövegreprodukálás

Munkaformák:

  • frontális munka
  • heterogén csoportmunka


Reflektálás: 5'

 

1.     Az összeállított fejezetek alapján beszéljük meg a gyerekekkel a mesekönyv felépítését. Mit gondolnak a bekerült mesékről, illetve azok sorrendjéről? Ezt a megbeszélést szóforgóban végzik a diákok.


2.     Házi feladat: A gyerekek hozzák be a következő órára csoport által választott mesekönyvet.


Készségfejlesztés: véleményalkotás

Munkaformák:

  • frontális munka


Kilencedik óra

 

Ráhangolódás: 5'

 

1.     A behozott mesekönyvvel dolgoznak a gyerekek csoportban. Megnézik, hogy mire kell még figyelniük egy mesekönyv készítésével kapcsolatban.


Készségfejlesztés: vizuális megjelenés verbális megfogalmazása, információgyűjtés

Munkaformák:

  • heterogén csoportunka


Jelentésteremtés: 30'

 

1.     A csoportok illusztrátorai alkossanak új csoportot és készítsék el a mesekönyv borítóját, valamint az impresszumot az első oldalra. Az impresszumba kerüljön bele:

  • a projekt címe: Az én mesekönyvem
  • az iskola neve
  • az osztály/csoport megjelölése
  • a település neve
  • az elkészítés éve
  • az összes tanuló neve betűrendben
  • közreműködő tanárok, támogatók


2.     Szintén egy-egy tanuló a csoportokból alkosson új csoportot, majd készítsenek ajánlót a mesekönyvhöz. Ha lehetőség van rá, valamint a tanulók is igénylik, írhatnak egy bevezetőt, amelyben a mesekönyv kitalált történetét mondják el.


3.     A csoportok eközben a fejezetekkel dolgoznak pármunkában. Elkészítik a fejezet címoldalát, amelyen szerepel a cím mellett a csoporttagok neve is. Ezt az oldalt is díszítsék ki a gyerekek. Végső simításként írjanak tartalomjegyzéket, melyben szerepel a mesék címe, az oldalszám. Ennél a feladatnál is lehetőség nyílik a differenciálásra. Az illusztrációk készítését bízzuk a jó rajzkészséggel rendelkező tanulókra, míg a tartalomjegyzék írását a szépen író gyerekekre.


4.     Szervezzük meg, hogy valaki kösse be igazi könyvvé a meséket. Akár az oldalak antikolását is megvalósíthatjuk tea vagy kávé segítségével.


Készségfejlesztés: adatrögzítés, kreatív szövegalkotás, rendszerezés, illusztráció készítése adott szempontok szerint

Munkaformák:

  • homogén csoportmunka
  • páros munka
  • heterogén csoportmunka


Reflektálás: 10'

 

1.     A tanulók egy mondatban írják le, hogy mi volt számukra a legélvezetesebb az eddigi közös munkában. A mondatok után tüntessék fel a nevüket a gyerekek. Ez az oldal kerül majd a mesekönyv utolsó oldalára.


Készségfejlesztés: érzelmek, gondolatok spontán megfogalmazása

Munkaformák:

  • frontális munka


Tizedik óra


Ráhangolódás: 10'

 

1.     Frontális munkaformában beszélgessünk arról, hogy már csak az elkészült mesék dramatizálása van hátra a projektből.

  • Kérdezzük meg őket, hogy mit tudnak a színházakról. Szerintük mi mindenre lehet szükség egy színházi előadáshoz.
  • Beszéljük meg, hogy milyen színházi szerepek vannak, és tisztázzuk, hogy nekik milyen feladataik vannak: színész, rendező, díszletervező, jelmeztervező, dramaturg, kellékes, grafikus, súgó, szervező, zenei rendező


Készségfejlesztés: információgyűjtés

Munkaformák:

  • frontális munka


Jelentésteremtés: 25'

 

1.     Milyen szövegekből áll össze egy színdarab? Ezzel a kérdéssel az a célunk, hogy a gyerekek felismerjék, hogy miben különbözik a meséjük szövege egy színdarab szövegétől. A beszélgetés végén egyértelművé válik minden tanuló számára, hogy a színházi művek párbeszédekből és magánbeszédekből épülnek fel. A gyerekek ezután csoportban átdolgozzák meséjüket színdarabbá. Az elkészült szövegkönyvnek jelenetekre kell tagolódnia. Minden jelenetnek tartalmaznia kell a helyszínt, a szereplőket, valamint a párbeszédeket és magánbeszédeket.


2.     A csoportok osszák ki egymás között a szerepeket. Mindenki fogalmazza meg véleményét és érveljen is mellette, hogy melyik szerepet kinek kellene eljátszania. A diákok mondják el azt is, hogy melyik szerepet szeretnék eljátszani. Ezt követően mindenki kap egy vagy akár több szerepet is.


3.     A szerepek kiosztása után meg kell egyezniük, hogy ki milyen feladatot lát el az előadás megtervezésében. Mindenképpen szükség lesz:

  • 2 dramaturgra: átírják párbeszédes formába a mesét
  • rendező: ő adja az utasításokat a párbeszédes szöveghez
  • jelmeztervezőre
  • díszlettervező


Készségfejlesztés: tervezés, szervezés, együttműködés, elemzés

Munkaformák:

  • frontális munka
  • heterogén csoportmunka


Reflektálás: 10'

 

1.     A feladatok kiosztása után állapodjanak meg a következő órára elvégzendő feladatokban:

  • A dramaturgok átírják a szöveget, majd továbbítják azt a rendezőnek. Gondoskodniuk kell felnőtt segítségével a szövegkönyv legépeléséről és sokszorosításáról.
  • A rendező az eredeti és az átírt szöveg figyelembevételével elkészíti a terveket.
  • A jelmeztervező rajokat készít a jelmezekről, majd egyeztet a szereplőkkel.
  • A díszlettervező pedig megtervezi a díszleteket.


Készségfejlesztés: utasítások megfogalmazása, rendszerbe sorolás, tervezés, szöveg átalakítása, válogató olvasás, vázlatrajzok készítése

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka


Tizenegyedik óra


Ráhangolódás: 5'

 

1.     Vessünk fel a tanulóknak frontális osztálymunkában különböző helyszíneket, ahol lehetőségük lenne a dramatizált meséket előadni. Ilyen helyszínek lehetnek: iskola aulája, kerületi művelődési központ, Aquincum Múzeum... A gyerekek is javasolhatnak helyszíneket.


2.     A gyerekek szavazással döntsék el, hogy melyik helyszínt szeretnék választani.


Készségfejlesztés: véleményalkotás, javaslatok megfogalmazása, döntés

Munkaformák:

  • frontális munka

Jelentésteremtés: 30'

 

1.     A gyerekek megkapják az elkészített szövegkönyveket.

2.     A csoportok véglegesítsék a jelmezeket és a díszletet. Érdemes listát készíteniük ezekről, hogy mindent el tudjanak készíteni az előadásra.

3.     Alkossák meg a rendező utasításai szerint a színpadképet a szereplőkkel és a díszletekkel.

4.     Készítsenek meghívókat az előadásra!

5.     A csoportok tartsanak olvasópróbát, majd egyezzenek meg a próbák időpontjában, valamint abban, hogy mikorra kell a szövegeket megtanulni.


Készségfejlesztés: válogatóolvasás, véleményalkotás, szövegalkotás megadott szempont szerint

Munkaformák:

  • heterogén csoportmunka


Reflektálás: 10'

 

1.     Beszélgessünk a gyerekekkel. Válaszoljanak arra a kérdésre, hogy hogyan érzik magukat a projektben.

2.     A tanulók csoportmunkában értékeljék az eddigi munkát. Indokolják minden esetben a véleményüket.


Készségfejlesztés: értékelés, összefoglalás, véleményalkotás, érvelés

Munkaformák:

  • frontális munka
  • heterogén csoportmunka


Tizenkettedik óra

(előadás)


1.     Köszönjük meg a közönségnek, hogy eljöttek a könyvbemutatóra, valamint az előadásra.

2.     Röviden számoljunk be a gyerekek munkájáról és értékeljük őket.

3.     Mondjuk el saját véleményünket is a projekttel kapcsolatban.

4.     Röviden ismertessük a gyerekek által összeállított mesekönyvet.

5.     A mesekönyv bemutatása után következzenek a dramatizált mesék.

6.     A végén köszönjük meg a közönség megtisztelő figyelmét.

 

Értékelés


         A projekt értékelése kapcsán számos szempontot figyelembe kell vennünk. A téma komplexitása szerencsére lehetőséget biztosított a sokoldalú feldolgozásra, megközelítésre, így mindenki lehetőséget kap arra, hogy megmutathassa képességeit. A téma jellegéből fakadóan a tanulók pozitívan viszonyultak a tanulási folyamathoz. Mivel projektünk szervesen illeszkedett az ötödik évfolyam anyagához, a tanulók rendelkeztek is a szükséges ismeretekkel. A tanulási folyamat során ezek a meglévő ismeretek tovább mélyültek, valamint új ismeretekkel bővültek a meseírás folyamatával kapcsolatban. A tanulóknak számos készsége, képessége fejlődött, míg eljutottak a projekt zárásáig.

         A projekt megvalósítása során folyamatosan értékeljük a tanulókat. Az értékelésnél a gyerekek munkájának sokrétűségét is figyelembe kell venni. Az írásbeli munkái és szóbeli megnyilatkozásaik mellett természetesen figyelembe kell vennünk a projekt során tapasztalt fejlődését, a csoportmunkában és a páros munkában való részvételét. Ebből kifolyólag az értékelésnek is komplexnek kell lennie. A projekt lebonyolítása közben folyamatosan értékeljük a gyerekeket (piros korongok, dicséretkártya), de a gyereknek is biztosítsunk lehetőséget önmaguk és társaik értékelésére. A folyamatosan érkező elismerés, megerősítés további ösztönző erővel bír a tanulók számára. Természetesen a projekt zárását követően külön-külön értékelnünk kell minden tanulót a projektben tapasztalt fejlődése, teljesítménye alapján nemcsak érdemjeggyel, hanem szóban is.

         A gyerekek önmagukat is értékelik a tanulási folyamat során. Átgondolhatják, hogy miben változott a témával kapcsolatos tudásuk a projekt feldolgozása után. A gyerekek továbbá más szemszögből tudják vizsgálni csoportjuk munkáját. A tanulók azt is megvizsgálják, hogy mit tanultak a csoport munkájából. Választ adhatnak arra a kérdésre is, hogy mely képességeiknél, készségeiknél érzik a fejlődést, valamint ebből következően arra is, hogy melyek szorulnak még fejlesztésre.

 

Tapasztalatok


         Számomra és a gyerekek számára is úgy gondolom rendkívül hasznos volt ennek a projektnek a megvalósítása. A megfelelő motivációnak köszönhetően sokkal aktívabbak voltak a feldolgozás során. A projekt lehetőséget teremtett arra, hogy jobban átláthassák, hogyan is készül el egy írásmű, így bármely - akár otthon, akár az iskolában - készítendő munkájukkal kapcsolatban sokkal igényesebbek lesznek. Tisztában vannak azzal, hogy milyen munka előzi meg a tényleges írás folyamatát, de azzal is, hogy a megírással még nem ér végett a folyamat. Ez nagy fejlődés a tanulók számára, hiszen ezzel a tudással általában csak jóval később ismerkednek meg ilyen mélységben.

         Természetesen jó néhány nehézséggel kellett szembenéznie a gyerekeknek és nekem is a megvalósítás során, de az eredmények úgy gondolom mindenképpen megfelelő kárpótlásul szolgálnak ezekért cserébe. Az ismereteik a mesékkel kapcsolatban jóval mélyebbekké, valamint sokrétűbbé váltak. Jó volt látni a tanulók különböző készségeinek, képességeinek a kibontakozását. Ez a projekt sokkal szembetűnőben mutatta meg a gyerekek különbözőségeit. A szorosabb együttműködésnek köszönhetően fejlődtek a szociális jellemzőik. A különböző kompetenciaterületek bekapcsolása pedig kiragadta őket a hagyományos tantárgyi keretekből, így még élvezetesebbé vált számukra a munka, amivel párhuzamosan az aktivitásuk is nőtt. A mesekönyv összeállítása pedig igazán megmutatta a bennük rejlő kreativitást.

         Az a véleményem, hogy rendkívül eredményes volt ezzel a projekttel zárni az ötödik évfolyamot Szövegértés - szövegalkotásból. Számos olyan előnye származott a gyerekeknek belőle, amelyet más módon nehezen lehetett volna elérni. Én is sok hasznos tapasztalattal lettem gazdagabb, amelyekkel a későbbiekben még jobban gazdagíthatom majd a tanulási folyamatot a gyerekek számára





Bibliográfia

 

 


  • Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás, Önkonet Kft., Budapest, 2001.
  • Nyiri Istvánné: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 4. osztály, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2008.
  • Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest, 2005.
  • Az Educatio Kht. gondozásába megjelent Szövegértés - szövegalkotás 5. évfolyamos programcsomagjához tartozó Tanári útmutató


 

Melléklet

 

1.     Benedek Elek: A banya (a mese az OSZK honlapján megtalálható)

 

Hol volt, hol nem volt, még a világon is túl volt, volt egyszer egy szegény ember, s annak három fia. Nagy legény volt mind a három, szerettek volna megházasodni. Mondják az apjuknak, hogy mit akarnak.

- Jól van - mondja a szegény ember -, hanem elég, ha egyszerre egy fiam házasodik. Menjetek el, s amelyik a legszebb virágot hozza közületek, az házasodjék meg.

A két nagyobbik legény a faluból ki sem ment. Mind a kettőnek volt kedvese, hoztak azoktól szép virágbokrétákat. Hanem a legkisebbiknek nem volt senkije, semmije, az elment a faluból, s ment nagy búsan hegyeken-völgyeken át. Egyszerre csak egy rengeteg erdőbe ér, s rengeteg erdő közepében meglát egy régi palotát, palota körül egy virágoskertet.

- Hej, istenem, istenem - sóhajtott a legény -, bezzeg ebből a kertből vihetnék szép virágokat!

Amint így sóhajtozik magában, kijön a kertből egy csúnya vén banya, s kérdi:

- Mért búsulsz, te szegény legény?

Mondja a legény, hogy mi kellene.

- No, ha csak virág kell, gyere velem, adok én neked.

Bevitte a kertbe, szedett szebbnél szebb virágokat, s azt mondta, ha valami még kell, csak jöjjön ide, majd segít ő rajta.

Hazamegy a legény a szép nagy bokrétával, de az olyan szép volt, amilyent még emberi szem nem látott. Ahogy messziről meglátta a szegény ember, mindjárt mondta az idősebb fiainak:

- Na, fiaim, az öcsétek házasodik, mert annak van a legszebb bokrétája.

De az idősebb legények addig beszéltek, hogy így meg úgy, tegyen még egy próbát, hogy a szegény ember azt mondta:

- Jól van, nem bánom, még egyszer próbáljatok. Aki a legszebb kendőt hozza, az házasodik meg.

Elmennek a legények, az idősebbek a faluba a kedvesükhöz, a legkisebb az erdőbe a vén banyához. Nekidőlt a kerítésnek, s hát jő a vén banya.

- No, fiam, mi kellene?

Mondja a legény, hogy mi. Csak befordult a vén banya a palotába, s hozott a legénynek olyan szép aranyrojtos keszkenőt, hogy a szeme is káprázott a ragyogásától.

Kaptak a bátyjai is keszkenőt, de legszebb az öccsüké volt. Olyan szép volt, ragyogó volt, hogy olyat emberi szem még nem látott. Csodájára gyűlt az egész falu. Azt hitte minden lélek, hogy a királytól hozta azt a keszkenőt.

Mérgelődtek az idősebb legények. No, most az öccsük megházasodik, s ők szégyenszemre legények maradnak. Addig beszélnek az apjuknak, hogy még ad egy próbát. Azt mondja a szegény ember:

- Hát, jól van, menjetek, s hozzátok el a kedveseteket. Aki a legszebb leányt hozza, az házasodik meg.

Hiszen könnyű volt a két idősebb legénynek, mind a kettőnek volt kedvese a faluban, de uramistenem, hová menjen, merre facsarodjék a legkisebb legény. Ugyan bizony kit hozzon ide? Talán bizony a vén banyát, aki neki virágot s keszkenőt adott?

Elindul a legény nagy búsan, bemegy az erdőbe, megáll a palota előtt, rákönyököl a kerítésre, szomorú volt az arca, mint a háromnapos esős idő. Kijön a vén banya, s kérdi:

- Hát neked, fiam, mi bajod van megint?

- Hej, ne is kérdje, öreganyám, mi az én bajom! Azt mondta az apám, hármunk közül az házasodhat meg, aki a legszebb leányt viszi haza.

- Azért egyet se búsulj, fiam, gyere velem a palotába.

Bemennek a palotába, s hát ott nincs senki lélek a vén banyán kívül.

- No, fiam - mondja a vén banya -, itt van egy kályha, csinálj tüzet. Ahány láng kicsap a kályhából, annyi boszorkány ugrik ki belőle. De te meg ne ijedj, csak állj meg bátran a kályha előtt. A legutolsónak s legcsúnyábbnak egy csomó kulcs van a szájában. Te csak bátran kapd ki a kulcsot a szájából, mert különben a boszorkányok összeszaggatnak. A többit reád bízom.

Azzal a vén banya elment, a legény begyújt a kályhába, csak úgy ropogott, pattogott a tűz, s hát egyszerre csak kicsap egy láng a kályhából, s a lánggal egyszerre kiugrik egy boszorkány. Úgy megijedt a szegény legény, hogy a hideg is kirázta. Kicsap a második láng, azzal a második boszorkány. S ugrottak ki egymás után a boszorkányok, hogy szerük-számuk nem volt. Megtelt a szoba boszorkányokkal, csak úgy nyüzsögtek. Hát egyszerre csak kiugrik az utolsó is, amelyiknek egy csomó kulcs volt a szájában. Nekibátorodik a legény, odakap, kirántja a kulcsot a boszorkány szájából, s ím - halljatok csudát! - abban a szempillantásban a vén banyából egy szépséges szép leány lett.

Nézi, nézi a legény, szeme-szája tátva maradt a nagy csudálkozástól. A sok boszorkány mind eltűnik a szobából, s jönnek helyettük szép belső leányok, inasok s mindenféle udvarbéli emberek. Mondja a szép leány:

- Ugye csodálkozol, te legény. Hát tudd meg, hogy én voltam az a vén banya, aki neked a virágot s a keszkenőt adta. Az Isten vezérelt ide, mert én elátkozott királykisasszony voltam, s az is maradok, ha te ide nem jössz. Te az enyém, én a tied, ásó, kapa s a nagyharang válasszon el minket.

Azzal mindjárt felpakoltak, s mentek a szegény ember házához, hogy megtartsák a lakodalmat.

De még csak most jött a falu csudát látni, hogy a szegény legény királykisasszonyt hozott a házhoz. Ott mindjárt papot hívattak, csaptak lakodalmat, hét országra szólót. Nagy kedve kerekedett a szegény embernek, s azt mondta:

- Isten neki, nem bánom, hadd házasodjék meg a két idősebb fiam is.

Na, megházasodtak azok is, kaptak az öccsüktől házat, földet s mindent. Akkor aztán a kisebb legény fölkerekedett a feleségivel, visszamentek a palotába, s még ma is élnek ott, ha meg nem haltak.