|
Pedagógiai program
Ahhoz, hogy az iskola valódi élettérré váljon, szükséges a közoktatás valamennyi szereplőjének igényeit, véleményét, javaslatait figyelembe venni a pedagógiai programunk kialakításánál, így: - A tanulók - A pedagógusok - A szülők - Az iskola fenntartója - A közoktatásban részt vállaló intézmények, egyesületek. A program alkotása során szükségesnek éreztük a hazánkban és a világban történő változások hatását, valamint a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának összehangolását, kiemelten figyelembe véve az EU-hoz való csatlakozással járó elvárásokat. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy külső és belső erőforrásainkat feltárjuk, ezeknek függvényében alakítsuk ki iskolánk önálló arculatát, figyelembe véve az iskolai autonómia területeit: - a szakmai önállóságot, - a szervezeti önállóságot, - az igazgatási önállóságot, - a gazdálkodási önállóságot, - a személyzeti és munkaügyi önállóságot. A felsoroltak mellett figyelembe kellett vennünk a törvényeket és a jogszabályokat, kerületünk specialitásait, a jelenlegi személyi és tárgyi feltételeket, a fenntartói elvárásokat, a szülők igényeit és végül, de nem utolsóként a tanulók igényeit, érvényesítve a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit. Mindezeket átgondolva, megfelelő módszereket alkalmazva / kérdőíves módszer, interjú, pedagógiai nap, csoporttréning, brain storming / alakítottuk át intézményünk pedagógiai programját. I/1Jogi státusz
Az iskola hivatalos elnevezése: Móra Ferenc Általános Iskola Az iskola alapítója: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Az iskola fenntartója: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Az iskola Alapító Okiratának száma: 445/1992. Az Alapító Okiratot a Képviselőtestület a következő határozataival módosította:
Az iskola típusa: Nyolc évfolyamos általános iskola Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Önálló költségvetési szerv Az intézmény OM azonosítója: 035096 Az intézmény alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 852011 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 1-4. évf. 852010 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás 5-8. évf. 562913 Iskolai intézményi étkezés 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés, iskolaotthonos ellátás 1-4. évf. 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.évf.), ennek keretében a beszéd-, látás-, hallás és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évf.), ennek keretében a beszéd-, látás-, hallás és értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 856011 Pedagógiai szakszolgálat (logopédiai, pszichológiai ellátás, gyógytestnevelés) 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841907 Önkormányzatok elszámolási és költségvetési szerveikkel 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél Az intézmény kiegészítő tevékenysége: 562917 Munkahelyi étkezés Az ellátó vállalkozási tevékenységköre és mértéke:
Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője. Távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott sorrendben következő helyettes képviseli. Az iskola földrajzi működési területe:Budapest XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt körzete. Az iskola tényleges beiskolázási körzete: A Budapest Főváros XVI. ker. Képviselőtestületének szakbizottsága által meghatározott település terület. Az iskolai igazgatója, a program benyújtója: Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella igazgató Az iskola székhelye: 1162 Budapest, Ida u. 108-110. Az iskola postacíme: Móra Ferenc Általános Iskola 1162 Bp., Ida u. 108-110. Telefon 405-5766 405-2884 402-1150 Fax: 405-5766 402-1151 e-mail: idagazd@t-online.hu
Az iskolai tanulócsoportok száma a benyújtás időpontjában: 19 osztály 12 napközis csoport I/2Az iskola története
Iskolánk 1985 decemberében kezdte meg működését az új épületben. Jogelődje a Budapest XVI. kerület Békés Imre u. 113. sz. alatt működő általános iskola volt, melyhez még két tagépület (Rákosi u. és Újszász u.) tartozott. 1985-ig igen nehéz körülmények között, váltott műszakban tudtuk nevelési-oktatási tevékenységünket megvalósítani (pl. 6 - 7 tanulócsoportot busszal szállítottunk az épületek között). Új iskolánk átadása gyökeres változást hozott életünkben. Nagyon szép, zöldövezeti környezetben épült, melyet birtokba vehettünk örömeivel és gondjaival együtt. Megszűnt a váltakozó tanítás, de a 26 tanulócsoport miatt 1994-ig továbbra is két épületben kellett megszerveznünk az iskolai életet. A demográfiai mutatók által is bizonyított gyermeklétszám-csökkenés iskolánkat sem kerülte el. Tanulócsoportjaink számának alakulása lehetővé tette, hogy a tanulók és a tantestület munkája egy épületben, egységes szerkezetben működjön. Ez nevelési céljaink megvalósítását könnyebbé tette.
Iskolánk 1993-tól önállóan gazdálkodó szervezet. Intézményünket 1985-1997 között egy igazgató és 2 ig.-helyettes irányította. Az iskola vezetésében időközben változások történtek. Jelenlegi igazgatónk 1997. 08. 01-én vette át az igazgatási feladatokat.
Az 1990-es évek változásai nem kerülték el iskolánkat sem. 1992-ben a tantestület megvitatta, elfogadta fejlesztési tervét, mely a tanítás-tanulás folyamatának reformálását, valamint az iskolaszerkezet átalakítását célozta meg. Az iskolaszerkezet 10 évfolyamra bővítése részben objektív körülmények miatt nem valósult meg. Az 1997. évben megbízott igazgató pályázatában szintén szerepelt a képzési idő meghosszabbítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz végéig, vagyis az alapműveltségi vizsgáig. Kérelmünket megfogalmaztuk az 1997. 08. 28-i nevelőtestületi határozat értelmében. Az Oktatási, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Bizottságtól szándéknyilatkozatot kaptunk, mely „ A NAT bevezetése után, ha a kerületi igények növekednek, 10 évfolyamos iskolaként javasolja működtetni a Móra Ferenc Általános Iskolát, tekintettel az iskola helyi sajátosságaira." Ez a fejlesztési elképzelésünk nem illeszkedett a fővárosi és a kerületi oktatáspolitikai koncepcióba. Amennyiben fenntartói, szülői igény lesz erre, úgy a tantestület továbbra is vállalja az iskolaszerkezet bővítését. Az 1999/2000. tanévtől kezdődően a megnövekedett általános igények kielégítésére kislétszámú osztályok (sajátos nevelési igényű gyermekek) indításával bővítettük iskolánk szolgáltatásait. A változó törvények és jogszabályok ezt a tanulásszervezési formát nem támogatják. Ezért kínálatunkat iskolaotthonos nevelési-oktatási forma szervezésével bővítettük. Az indításhoz a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket biztosítottuk, és folyamatosan minőségileg magasabb szintre emeljük. Ezt a munkánkat is segíti a 2001-ben megalakult Útravaló Alapítványunk. Alapítványunk céljai: - kulturális szolgáltatások nyújtása, - a tanítás tárgyi feltételeinek javítása, - a tanulók egészséges fejlődésének támogatása, - gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, - a szociálisan rászoruló tanulók tanulmányainak támogatása.
I/3Öndefiníció
A Móra Ferenc Általános Iskola olyan nyitott, szolgáltató, általánosan képző iskola, amelyben a tudatosan szervezett pedagógiai tevékenység során felkészülnek a tanulók az egész életen át tartó tanulásra, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben, valamint magyarságtudatukat megőrizve válnak majd európai polgárokká.
Az iskola szociokulturális képe
A XVI. kerület Budapest egyik külső kerülete. Iskolánk Rákosszentmihály családi házas övezetében épült. Többségében a beiratkozási körzet gyermekeit befogadó iskola szűkebb lakókörnyezete - a budapesti átlaghoz képest - jó szociális helyzetű volt. Az elmúlt évek változó gazdasági helyzetében azonban az itt lakók életszínvonala polarizálódott. Megjelent egy új, gazdagabb réteg, de az évek során az elszegényedés is nagyobb problémaként jelentkezett. A szülők több munka- és időráfordítással tudják családjukat eltartani, ezért az iskolára nagyobb nevelési feladat hárul. Mindezeket felismerve az iskola vezetősége az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a nevelési és a primer, preventív funkciók ellátására, valamint a gyermek egyéni fejlődését segítő környezet létrehozására. Sajnálatos módon egyre emelkedik az érzelmileg és szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma. A beiskolázottak között gyakori a valamilyen részképességzavarral küzdő gyermek. A gyermekek számára elsősorban osztályfőnöki óra keretében szervezünk mentálhigiénés programokat (személyiségfejlesztő és konfliktuskezelő, higiénés, pszichoszexuális nevelési, drogprevenciós, fogápolási tematika). Az elmúlt években nagy hangsúlyt helyeztünk a pedagógusok és segítők továbbképzésére. A jövőben is tervezzük a további bővítést. Célunk a szülők együttműködésének megnyerése, szemléletformálása. Pedagógiai tevékenységünk csak akkor tud hatékonnyá válni, ha a szülőkkel összefogva készülünk föl a jelenkor kihívásaira.
Tanítványaink:
Az elmúlt években nagy sikereket értünk el a tanulmányi- és sportversenyeken, kerületi, fővárosi és országos szinten.
A családok:
Továbbtanulási irányultság:
Célunk, hogy a tanítványaink rendelkezzenek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljenek. Határozott elképzeléssel bírjanak saját jövőjüket illetően. A kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet fordítunk a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének képességére, melynek során tudatosítjuk a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. II./1Az iskolai nevelés-oktatás célja
Nevelőmunkánkban, a tanítás-tanulás folyamatában törekszünk arra, hogy tanítványaink haza- és emberszerető, egészséges, kiegyensúlyozott, kötelességtudó, együttműködő, jó kommunikációs készséggel, általános alapműveltséggel rendelkező, igényes, harmonikus személyiségekké váljanak. E célok elérése érdekében biztosítjuk a nyugodt, esztétikus munkakörülményeket, az elfogadó légkört, a gyermekek fejlődéséhez szükséges valamennyi iskolai feltételt.
Képzési filozófiánk alapelvei:
Pedagógusaink által megfogalmazott etikai alapelvek:
Ennek érdekében:
Célunk, hogy a nevelés eredményeképpen tanulóink az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:
Nincs a világon olyan tanuló, aki mindezekkel a tulajdonságokkal együttesen rendelkezik. Mindennapi munkánk során azonban törekednünk kell arra, hogy végzős korára a lehető legtöbb diákunk minél több itt felsorolt személyiségjeggyel rendelkezzen. II/2Pedagógiai folyamat
A pedagógiai folyamat egy része az intézményes nevelés legfontosabb színterén, az iskolában valósul meg. A pedagógiai folyamat résztvevői
A résztvevők mellett külső alakítói: - a törvényhozás, jogalkotók - az iskola fenntartója - a civil szervezetek - a kortárs csoportok - a történelmi egyházak A nevelés, a pedagógiai folyamat a tanulók szocializációját is jelenti. Egyfelől tudatosan és tervszerűen, másfelől az ún. " rejtett tanterv " alapján valósul meg. A nevelést közösségi értékeket közvetítő, közösségre orientált tevékenységként is értelmezzük.
Általános jellemzői: A nevelés lényegét tekintve, közösségi értékeket közvetítő, közösségre orientált tevékenység, mely a nevelési folyamatban valósul meg: a neveltek célirányosan szabályozott aktivitásának keretében. II/3Nevelési céljaink és feladataink:
Nevelő-oktató tevékenységünk során alapvető célunk a kulcskompetenciák fejlesztése. Célunk, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek nélkülözhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret Intézményünk a komplex személyiségfejlesztést valósítja meg, melynek része a reális énkép és önismeret kialakítása. Pedagógiai Programunk ennek a szemléletnek tükrében készült.
Hon-és népismeret Tanulóinkkal megismertetjük népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit.
Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Megismertetjük diákjainkkal az Európai Unió kialakulásának történetét. Megerősítjük európai identitásukat. Kialakítjuk elfogadókészségüket az Európán kívüli kultúrák iránt is. Iskolánk törekszik nemzetközi kapcsolatok kialakítására és ápolására.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Formális és nem formális tanulási lehetőségek biztosításával segítjük tanulóink aktív állampolgárrá válását.
Gazdasági nevelés Kialakítjuk tanulóinknál a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudást. Alapvető szerepet vállalunk abban, hogy tudatos fogyasztóvá váljanak.
Környezettudatos nevelés Célunk, hogy elősegítsük a tanulók környezettudatos magatartásának és életvitelének kialakulását.
A tanulás tanítása Törekszünk az érdeklődés felkeltésére a szaktárgyi témák iránt, valamint arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás szervezésében.
Testi és lelki egészség Feladatunk, hogy diákjainknál kialakuljon és fennálljon a testi, lelki, szociális jóléti állapot.
Felkészülés a felnőtt élet szerepeire. A pályaorientáció fontos eleme nevelő-oktató munkánknak. Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülnek, kényszerülhetnek pályamódosításra
Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink:
Az iskolai oktatás- nevelés célja, a személyiségfejlesztés komplex feladatai
A képzés belső szakaszai Szakaszok: Feladatok: _______________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ l. Bevezető szakasz 1-2. évfolyam Kisgyerekkorban a tanulás, az iskolába járás inkább életmód, mint életprogram. Ugyanakkor a gyerekek tisztában vannak azzal, miért járnak iskolába, tudomásuk van a tanulás értékéről, ha ez a szülők szemében is érték. Ezért az iskolai életbe való beilleszkedést tekintve fontos tényezőnek tartjuk a szülők értékrendjének megismerését és befolyásolását. Jelentős szerepe van a tanítónak, hiszen az ő attitűdje egy életre meghatározhatja a kisgyermek tanuláshoz való viszonyát. A kisiskolás életében jellemző tevékenység a játék. A játékszeretet fejlesztését gazdag játékprogram kidolgozásával, működtetésével oldjuk meg, az életkortól függően fokozódó komplexitású játékok megtanításával, megszerettetésével. A tanulás-tanítás gyakorlatában pedig a játék, játékosság gazdag eszköztárát, módszertanát használjuk. Célszerűnek tartjuk tantárgyaink anyagában feltárni azokat a témákat, amelyeket játékos módszerekkel dolgozhatunk fel. Az alapozó szakasz egyik lényeges - vagy talán a leglényegesebb - feladatának az alapképességek kialakítását tartjuk. Köztudomású, hogy gyerekeink közül sokan és egyre többen ún. részképesség-zavarokkal küzdenek. Többen kialakulatlan beszédtechnikával beszélnek. Sokaknak nehézséget okoz az írás, olvasás, számolás megtanulása, majd készségszintű elsajátítása. Pedig ezek olyan képességrendszerek, melyek nélkül az értelem fejlődése akadályozott. Az első osztályba lépő gyerekek részére logopédiai - pszichológiai szűrést szervezünk, majd a rászoruló tanulókat egyéni felzárkóztatásban részesítjük a logopédus és fejlesztőpedagógus segítségével. A bevezető szakasz ideje alatt a mindennapos testnevelés során igyekszünk kialakítani a tanulókban az igényt a rendszeres testmozgásra / pl. úszás, tenisz, korcsolya, stb./. Részképesség-zavarokkal küzdő tanulóink fejlesztőtornán is részt vesznek. A természet iránti szeretetüket, értő és féltő figyelmüket a rendszeres túrázások alkalmával is fejlesztjük / pl. túraszakkör, tanulmányi kirándulások /. 2. Kezdő szakasz 3-4. évfolyam Erre a korosztályra jellemző az érdeklődési kör kiszélesedése, a versenyszellem kialakulása, a gyűjtőszenvedély. Nevelési feladatainkat döntően ezek a sajátosságok határozzák meg. Ezen jellemzőkre támaszkodva történhet az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek bővítése. Iskolánk igyekszik egyre jobban figyelembe venni és eredményesen kezelni a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődési, valamint a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási, stílusbeli különbségeket. Ennek érdekében a tehetségesebb tanulóinkat a tanórákon differenciáltan foglalkoztatjuk, matematika és magyar nyelv tantárgyak esetében nívócsoportokat alakítunk ki. Tanórán kívüli tevékenységeket szervezünk számukra / pl. különböző szakkörök, szaktárgyi versenyek/. Ugyanakkor a lassabban haladók számára felzárkóztató foglalkozásokat tartunk /pl. szaktárgyi, differenciált készségfejlesztő foglalkozások, mentálhigiénés tevékenység/. Életmód óráinkon nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód kialakítására, valamint a környezetvédelmi nevelésre. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék nemzeti kultúránkat. Magyar irodalom, valamint életmód óráinkon, tanulmányi kirándulások alkalmával kiemelten fontos szerepet kap ez a terület. 3. Alapozó szakasz 5-6. évfolyam Elsődleges feladatunk a megszerzett alapkészségek megszilárdítása, az új ismeretek rendszerezése. E célokat szolgálja a már kialakított nívócsoportok újbóli felülvizsgálata / szintfelmérések /, a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásaink megszervezése. Az egyéni tanulási technikák alkalmazását segítik speciális foglalkozásaink. Pl.: Tanulás tanítása, Szülők és diákok iskolája Hon - és népismeret óráinkon kiemelt szerepet kap a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése. Fontosnak tartjuk más kultúrák megismerését és elfogadását. Törekszünk a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítására. Különös figyelmet fordítunk tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Témaheteket szervezünk, melyeknek keretében felhívjuk diákjaink figyelmét a környezet sajátosságaira, minőségi változásaira, a természet és ember alkotta értékekre és azok megőrzésére. Az egészségnevelés területén megtanítjuk gyermekeinket a betegségek megelőzésének módjára, az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Életvezetési ismeretek és készségek című programunk keretében formáljuk énképüket, kialakítjuk bennük az alapvető erkölcsi és etikai normákat. Kiemelt szerepet kapnak a káros szenvedélyekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésére irányuló tevékenységek. 4. Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam Ebben a szakaszban a már meglévő készségek, a megszerzett ismeretek elmélyítése folyik. Szakóráinkon, osztályfőnöki órákon, szakkörökön egyaránt arra törekszünk, hogy kialakítsuk tanulóinkban az önművelés igényét, felkészítsük őket az élethosszig tartó tanulásra. A 13. életév körül világosan kifejeződő labilizálódás, esetenként visszaesés regisztrálható az erkölcsi-társadalmi magatartás és magatartás-determináció folyamatában. Fontos feladatunk tehát ebben a szakaszban a helyes - társadalmilag elfogadott - erkölcsi normák feltárása, a gyermeki világkép formálása, a pozitív értékek közvetítése tanulóinknak. Nagyon lényegesek az önértékelési motívumok, az önbecsülés és önbizalom. Kialakulásuk érdekében igyekszünk olyan feladatokat adni tanulóinknak, melyek megfelelnek a tanuló kompetenciájának: erőfeszítést igénylőek, de sikert ígérőek. Énképük kialakítása során ne csak az eredményt vegyék figyelembe, hanem a saját képességeiket is. Célunk a jövő elvárásainak megfelelően nyitott személyiségek formálása. A Nemzeti Alaptanterv pályaorientációval kapcsolatos korszerű követelményeinek feldolgozásakor a " pszichés összetevők " között az ambíció előnyeit és az irreális, túlfejlett törekvés hátrányait, káros következményeit is megvitatjuk tanulóinkkal. Külön figyelmet fordítunk a túlzott becsvággyal rendelkezők, a veszélyeztetett és a tehetséges gyerekek nevelésére. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás és viselkedés fejlesztésére. Erre a szakórákon, szakkörökön, tanulmányi kirándulások alkalmával, környezetvédelmi programok szervezésével / pl. Erdei iskola, Témahét, Környezetvédelmi nap / számtalan lehetőségünk nyílik. Iskolánk elfogadott Pedagógiai Programja a nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeretet a tanulói óraszámok 25%-ában határozza meg, melyet a matematika és az idegen nyelv tantárgyak oktatásának területén kíván felhasználni. A nem szakrendszerű oktatás szervezésével intézményünk kétirányú megközelítést alkalmaz. Egyfelől: A felzárkóztatást segítjük, előtérbe helyezve a hátrányos helyzetű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulókat. Másfelől: a tehetséges tanulók képességeinek, készségeinek teret adva segítjük előmenetelüket. Az 1-6. évfolyamot egységes fejlesztési szakaszként tekintjük, amelynek megvalósításához biztosítjuk a feltételeket. A nem szakrendszerű oktatás keretében elsősorban a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák, valamint az alapvető készségek, képességek fejlesztése történik. Kiemelt figyelmet fordítunk: A fent említett feladatok megvalósításának elengedhetetlen feltétele a tanulók tevékenységének gondosan, szakszerűen szervezett differenciálása, melynek egyik sikeres módszertani változata iskolánkban a csoportbontás és az egyéni bánásmód. Az idegen nyelv tanulása fokozza a kognitív fejlődést és kedvező hatást fejt ki az alapkészségek fejlődésére, továbbá a személyiség fejlesztésének is egyik eszköze. Ebben az életkorban elsősorban nem nyelvtudásukat értékeljük, hanem tanulási képességeik fejlődését, attitűdjeiket, viselkedésüket és szociális készségeiket. Ehhez változatos módszerek állnak rendelkezésünkre (Pl. strukturált feladatok, önértékelés, egymás értékelése, projektek, hagyományos tesztek, a tanulók által készített tesztek, otthoni munkák, megfigyelések, beszélgetések). A kulcskompetenciák közül az anyanyelvi kommunikáció mellett az idegen nyelvi kommunikációt is fontosnak tarjuk, hiszen ezzel a NAT-ban megjelölt kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítását is segítjük. A felnövekvő generáció tagjai felnőttként hazánkban, Európában és a világ számos más országában vállalnak, vállalhatnak munkát. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. E terület fejlesztése felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A 10-12 éves korú tanulók vonatkozásában célzott készség-képesség terület az elemi számolási készség. Ennek optimális kiépülése és gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanulása. Kulcsfontosságú feladat tehát e terület fejlesztése. A tananyagtartalomban megjelennek, és fontos szerepet kapnak a kiemelt fejlesztési feladatok - hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, információs és kommunikációs kultúra, a testi és lelki egészség, a tanulás, a pályaorientáció - erősítve a tanulók személyiségének formálást, az élethosszig tartó tanulás iránti motivációt. Mindkét tantárgy esetében a nevelő-oktató munka szintcsoportokban történik. A csoportba sorolás elveit Pedagógiai Programunk tartalmazza. közoktatási típusú sportiskolai nevelést-oktatást szervezünk. - Iskolaotthonos nevelés - oktatás 3. osztálytól nívócsoportokat alakítunk ki matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint idegen nyelv tantárgyak esetében. A szintcsoportok kialakítását minden tanév elején a munkaközösségek javaslatára az iskola igazgatója engedélyezi. Az osztályok indítása a képzési prioritások megtartása mellett minden tanév elején a közvetlen partnerek igénye, elégedettsége, valamint a fenntartó engedélyének függvénye. Intézményünkben a TÁMOP-3.1.4/08/1 - Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című pályázat keretében bevezetésre kerültek a projekt elemei közül a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagok, valamint kidolgoztuk önálló intézményi innovációnkat. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy A fentiek kialakításához szükséges fejlesztésünk főbb szempontjai a következők: A kompetenciák fejlesztéséhez megteremtettük és továbbfejlesztjük intézményünk szervezeti feltételeit Célunk: Kompetencia alapú oktatási programcsomagjaink Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Az oktatási programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. A kompetencia alapú oktatás implementációja intézményünkben
2009/10. 2010/11 2011/12. 2012/13. 2013/14. 2014/15. Szövegértés- szövegalkotás 4.évf. 5.évf. 1.évf. 5.évf. 6.évf. 2.évf. 6.évf. 7.évf. 3.évf. 7.évf. 8.évf. 4.évf. 8.évf. 5.évf. 1.évf. 5.évf. 6.évf. Matematika 3. évf. 5. évf. 4.évf. 6.évf. 1.évf. 5.évf. 7.évf. 2.évf. 6.évf. 8.évf. 3.évf. 7.évf. 5.évf. 4.évf. 8.évf. 6.évf. Angol nyelv 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 3.évf. Szociális, életviteli és környezeti nevelés (tt.*) 5.évf. 6.évf. 5.évf. 6.évf. 5.évf. 6.évf. 5.évf. 6.évf. 5.évf. 6.évf. Művészetek műveltségterület 7.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. *tt - tantárgytömbösített oktatás Az egyes programcsomagok bevezetése évfolyamonként 1 tanulócsoportot érintenek.
A programcsomagok felépítése, jellemzői
A modern piaci viszonyok és értékrendek, valamint a tömegkultúra térnyerése átalakították mind az észlelés és a befogadás természetét, mind a szabadidő-eltöltési szokásokat. A vizuális információk dominanciájának köszönhetően megváltozott az információfeldolgozás módja és mélysége is. A szöveg gyakran csak kiegészítője a vizuálisinformációnak. Mindez különösen nagy fontosságot kap a magyar nyelv és irodalom tanításában. A hangsúly az anyanyelv működésének ismeretére, a mindennapi nyelvhasználatra és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére tevődik, a hagyományos leíró nyelvtan helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztése kerül előtérbe, vagyis az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a cél. A kommunikációs képességek fejlesztése feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális kommunikáció megértésére és feldolgozására. Az anyanyelvi kompetencia fogalma az adott szituációnak megfelelő képességet jelenti. Ennek területei a szövegértés és szövegalkotás a kommunikációs szempontoknak megfelelően. A szövegértés a gyerekeknek azt a képességét jelenti, amelynek segítségével képesek megérteni, felhasználni az írott információt a mindennapi élethelyzetekben. Ez a felfogás már az alkalmazott tudás irányába mutat az eddigiekkel ellentétben. A tanulónak el kell sajátítani az mind írott és mind a hallott szöveg megértését. Nem csupán az információ kiválasztása, hanem ezzel együtt a szöveg globális megértése, valamint az arra való reflektálás is a célok közé tartozik.
A matematikai kompetencia a matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese.
Ez a kommunikatív oktatási programcsomag figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződik; és lehetővé teszi, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe vennünk: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére olyan modulrendszerű programcsomagot alkalmazunk, melynek legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálunk lehetőséget.
A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Intézményünkben ennek a területnek a fejlesztése tantárgytömbösített óraszervezési formában történik, mely az alábbi tantárgyakat öleli fel: természetismeret, életvitel, életmód.
Művészeti tantárgyaink: vizuális kultúra, ének-zene, tánc és dráma, mozgókép- és médiaismeret. A készség és képességfejlesztés ezen a területen elsősorban a tanulók tevékenységein keresztül történik (táncolnak, énekelnek, zenét hallgatnak, rajzolnak, festenek, báboznak, filmet néznek mintáznak, drámajátékot adnak elő stb.). E tantárgyak tanításának sajátos vonása a műhelyjelleg, amelynek nem csupán térbeli, hanem időbeli feltételei is vannak, ezért fejlesztése szintén tantárgytömbösített óraszervezési formában történik. A művészetek tanításának célja az általuk képviselt humanista értékek közvetítése, a gyermekek értékszemléletének, és hagyományörző magatartásának formálása, művészeti műveltségük, művészethez való viszonyuk alapjainak kiépítése. Feladata a tanulók esztétikumra nyitott, érzékeny megismerő, befogadó és alkotó képességeinek fejlesztése. A művészetek tananyagának közös vonása a művészi kommunikáció alapformáinak, szabályszerűségeinek, kifejezésmódjainak megismertetése és elsajátíttatása az élmények személyessége, az egyéni és közös átélés, a tapasztalatokat nyújtó alkotó tevékenységek, a műalkotások elemzése által a művészeti ágak sajátos ismeretein, a természetben és a környezetben átélhető esztétikum felfedező megismerésén keresztül. A művészeti ágak tantárgyai megismertetik a tanulókat a kiemelkedő hazai és egyetemes zenei, mozgásművészeti, drámai, vizuális művészeti, mozgóképi alkotásaival. Tanítják a művészeti ágak történetének nagy korszakait, közvetítik a népművészet hagyományait, lehetőséget adnak a kortárs művészeti alkotásokkal való találkozásra is. Sajátos eszközeikkel, tevékenységeikkel sokoldalúan fejlesztik a tanulók verbális, vizuális, kinesztetikus és gesztusbeli kommunikációs alapképességeit, mindennél intenzívebben fejlesztik személyiségüket, gazdagítják érzelemvilágukat.
Intézményi fejlesztések - újszerű tanulásszervezési technikák
A tantárgytömbösítés, a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezzük meg. A tanítási ciklusok két hetenként váltják egymást. Bevont tantárgyak:
Célja:
A módszer alapelve, hogy interakcióban átélt és feldolgozott saját tapasztalatokra épül. Épít a tanulók korábban megszerzett tapasztalataira, megszólítja az érzelmeiket, önkifejezésre, alkotásra, véleményalkotásra és véleménynyilvánításra ösztönöz, így teremt valódi szociális közeget. Alapelv, hogy az eltérő szociális-kulturális hátterű, más-más tapasztalatokkal és képességekkel rendelkező tanulók fejlődését saját aktuális állapotukból kiindulva támogassa. A modulok ugyanahhoz a tanulási folyamathoz különböző utakat, és módszert kínálnak, amelyek közül a pedagógus a diákjai ismeretében válogathat. A modulok tevékenységközpontúak, az aktív tanulás megteremtése jellemzi, és rendszerint többféle párhuzamos tevékenység lehetőségét kínálja ugyanazon cél eléréséhez, illetve ugyanazon tartalmak különböző megközelítéséhez. A tevékenységrendszer egésze közvetett módon hozzájárul az önművelés igényének, és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeknek a kialakításához. Olyan tanulásszervezési eljárásokat részesít előnyben, amelyek a tanulók társas együttműködésén alapulnak például:
A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a programok sokféle konkrét, egyedi formában illeszkedjenek az iskola tevékenységrendszerébe és különféle módokon működő iskolák számára is használható legyen. A programcsomag alkalmas arra is, hogy integrált tanulócsoportokban is használják. A modul-szerű felépítés lehetővé teszi, hogy az többféle módon illeszkedjen a tanítás időkeretébe. Az egy-egy témához tartozó modulok feldolgozásának időtartama az adott osztály, napközis vagy szakköri csoport szükségleteit, érdeklődését veszi tekintetbe. A modulok egyszer, kétszer, háromszor, négyszer 45 percesek lehetnek, a szünetek a munka mentétől függőek. Bevont tantárgyak:
A műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása a bevezetett újszerű tanulásszervezési eljárások egyike, különböző tantárgyak közös alkalmazása, amelynek célja a társadalmi életre való hatékonyabb felkészítés, azaz a munka világába való beilleszkedés elősegítése a tanulói kompetenciák kiszélesítése által. Elősegíti a komplex, összefüggésekben való gondolkodás fejlődését, a több szempontú látásmód kialakulását. Más szemszögből mutatnak be az órán megtanult feladatokat, más helyzetben hoznak együttműködésbe diákcsoportokat úgy, hogy az információ forrása nem kizárólag a tanár és egy rögzített tananyag. Az egyes témaköröket - a tantárgyi kereteket a lehető legjobban feloldva - a Művészetek műveltségterület közelíti meg, ezzel a szaktudományok által tantárgyakra bontott világ egységének élményét kívánja átélhetővé tenni. Arra törekszik, hogy a diák a művészet eszközeit, módszereit használva új ismeretekhez jusson önmagáról és a világról. Ezek az ismeretek tudatosabbá, így sikeresebbé tehetik választásait. A művészet eszközkészletét megismerve új önkifejezési, kommunikációs technikákat, szinteket ismer meg a diák, és ezzel több esélyhez jut mások megértésére, önmaga hatékony kifejezésére, gondolatai, érzelmei megértetésére. Ehhez szüksége van a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos értelmezésére és a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek kreatív és normatív használatára. A nem verbális önkifejezés képességeinek fejlesztése, a jelzések értelmezése, megértése által, a szavakba nem foglalható is kifejezhetővé és megérthetővé válik. A több műveltségterülethez kötődő témák, témakörök feldolgozása modulokban történik. A modulok mindegyike játékos tevékenységre épül. A csoportos tevékenységek, a folyamatos együttműködést igénylő játékok fontos kompetenciákat fejlesztenek. Az újszerű, a kreativitásnak szabad utat engedő tevékenységek mintául szolgálnak arra, hogy a problémák megoldása gyakran a járatlan úton a leghatékonyabb. A kísérletezés és a játék a legjobb útkereső technikák közé tartoznak, és olyan képességeket fejlesztenek, melyek a munkaerőpiacon a legkeresettebbek, a „csapatjátékos" tulajdonságai pedig minden munkaterületen értékesek.
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja az úgynevezett TÉMAHÉT, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témahét felépítésébe minden tanuló beleszólhat, közreműködhet benne, így az tevékeny részvételt biztosít a diákok számára. A vezető pedagógus csak irányító szerepet tölt be. Szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy körében egységes, komplex elméleti és gyakorlati munka. Nem egy osztályt érint! Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. A Pedagógiai Programunkba beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozásra alkalmasak. Témaheteink:
Időtartama öt nap, melyet szép hazánk különböző tájegységein töltenek a tanulók. Általában a harmadik évfolyamtól kezdődően a hatodik évfolyammal bezárólag vesznek részt a gyerekek a programokon. Indulás előtt megadott körben, választhatóan, kutató- illetve gyűjtőmunkát végeznek. A helyszínen felfedezhetik az adott országrész épített és természeti látványosságait, ezenközben sokrétű tevékenységet folytatnak. A legkülönbözőbb kompetenciák fejlesztése zajlik ilyenkor komplex módon: pl. szociális, matematika, anyanyelvi, sport. Hiányoznak a merev iskolai órarendek, szervezési sémák. A gyereké az ötlet, de a felelősség is! A tanárok csak koordinálnak.
A logikai- és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének, fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás. A játék élmény, élvezet, az örömszerzés érdekében végzett tevékenység, amelyben a motívumok és célok egybeesnek, önként vállalt tevékenység, így a gyermek saját maga szabályozza az örömszerzés mértékét. Jelentős szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában. Ugyanakkor a játéknak fontos társadalmi haszna is van, jelentős szerepet játszik a társas-kapcsolatok kialakulásában, a kultúra egy része. A játék közben a fair play, a szabályok betartása kerül előtérbe, a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagodik a jellem, kockázatvállalásra és önfegyelemre nevel. Az emberiség legnagyobb szellemi alkotásai közé tartoznak a táblajátékok. Szűkebb értelemben valamilyen téglalap, vagy négyzet, esetleg hatszög alakú, mezőkre, vagy pontokra felosztott játéktéren, táblán korongokkal, golyókkal vagy bábukkal játszott játékok, mint például a sakk. Tágabb értelemben idesorolhatóak a dominók, a különböző geometriai formákat felhasználó tologatós, játékok is, mint amilyen a pentominók vagy a tangram. Alkalmazásuk során a tanulók a táblajátékon keresztül képessé válnak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekednek az önellenőrzésre és képesek lesznek várható eredmények becslésére. A játékot úgy szervezem meg, hogy mindvégig törekedjek a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. A táblás játékoknak a matematikával való szoros kapcsolata nyilvánvaló, hiszen ez a sajátos ismeretszerzési módszer logikus gondolkodásra, következtetésre nevel. A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása. A diszkussziós képesség fejlesztésével, a többféle megoldás keresésével, megtalálásával és megbeszélésével a logikus gondolkodást fejlesztem, amely a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges.
Cél: Szövegértés és szövegalkotás fejlesztése, információgyűjtés, irodalmi szövegek befogadása és megértése, a tündérmesék világának megismerése. Képességfejlesztés:
Órakeret: Művészetek (ének, vizuális kultúra) - előkészítés, könyvtári óra. Támogató foglalkozások: angol nyelv, történelem, matematika, osztályfőnöki. Cél: A budai vár történetéhez kapcsolódó társadalomtudományos ismeretek lelőhelyeinek felkutatása, és egyes ismeretek megszerezése: a vár szerepe a magyar történelem különböző korszakaiban, és a közelében élő emberek életében. Technikai ismeretek felhasználása, és újak szerezése a makettkészítésben. Attitűdök: Felelősség, autonómia, interperszonális kapcsolatok ápolása. Készségek: Együttműködés, összefüggések felismerése, kreativitás, kitartás, kommunikáció, önállóság.
A módszer lényege az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diákjainknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Új kompetenciák, képességek:
Közvetlen hasznosulás:
Projektjeink:
A projekt a 3 hetes időtartamot meghaladja, minden év szeptemberének végétől október végéig tart. A projekt célja:
A projekt célja, feladata:
Témaválasztás: Intézményünkben harmadik éve foglalkozunk - külön szakköri órakeretben is - a magyar nép hagyományainak őrzésével, ápolásával. A harmadik osztályos magyar nyelv és irodalom tananyagának veretes része a magyar nép őstörténetének feldolgozása, melyre a projektmódszert tartattuk a legmegfelelőbbnek. Célok, feladatok: Hazaszeretetre, magyarságtudatra nevelni kisgyermekkorban kell kezdeni. Mesésen, játékosan, a korosztályi sajátosságokat megragadva a lélekbe ültetni, hogy belsővé váljon. Hagyományos kultúránk megismerése tanulság és szolgálat is: a nemzeti önismeret feltétele, magyarságuk igazolása. A valahova tartozás tudata kapocs és fogódzó lehet, melyek révén a mostani változó körülmények között is megtalálhatjuk helyünket, nemzeti értékeinket. Csak az a nemzet fogja tiszteletben tartani más népek kultúráját, amely a saját hagyományait ismeri, becsüli és megőrzi. Népi hagyományainkat emberi közösségek hozták létre és éltették nemzedékről, nemzedékre. A népi kultúra leginkább a népszokásokban él és hagyományozódik tovább. Ma csaknem teljesen felbomlottak azok az összetartó, meleg emberi kapcsolatok által összefűződő emberi közösségek, amelyek népi kultúránkat teremtették és életben tartották. Ám a kultúra értékei megváltozott körülmények között is tovább élhetnek.
Cél:
Ajánlott tevékenységek:
Cél:
Fejlesztendő kompetenciák:
Időtartam: 4 hét Órakeret: Művészetek (vizuális kultúra, ének), Technika, Magyar irodalom, Informatika, Angol nyelv, Osztályfőnöki Cél: A gyerekek saját élmény alapján ismereteket szerezzenek a mozgókép létrejöttéről, múltjáról, a mozgás fázisairól, a test összetettségéről, a testrészek összehangolt mozgásáról (anatómia). Fejlődjön mozgáskultúrájuk. Technikai ismereteket szerezzenek a fénykép, az animáció, és a trükkfilm készítéséről. Ennek segítségével fogalmazzanak meg, és mutassanak be érzelmeket, hangulatokat. Tapasztalatok révén találják meg szerepüket az egymás tudására épülő feladatban, empátiával és humorral vegyenek részt az alkotó folyamatban, és megtapasztalják az együttműködés szükségességét. Attitűdök: Felelősség, autonómia, interperszonális kapcsolatok ápolása. Készségek: Együttműködés, összefüggések felismerése, kreativitás, kitartás, kommunikáció, önállóság.
Cél:
Érintett korosztály A projekt 6 és 14 éves korú gyermekek számára készült, megvalósulásában a napközis csoportok vesznek részt.
Mj: A kidolgozott, részletes témaheteket és projekteket Helyi tantervünk melléklete tartalmazza.
(Intézményi innováció)
(Adaptálva: Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményből) Célja: Kompetenciafejlesztő játékok alkalmazásával a gyermekek/tanulók kompetenciáinak fejlesztése, képesség és készségfejlesztési szempontokat, valamint az életkori sajátosságokat is figyelembe véve. Alkalmazási terület: A részképesség, és kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas játékok az óra eleji bemelegítő, motiváló, ráhangoló részben, valamint az ismeret elsajátítási folyamatban is jól alkalmazhatóak. A játékok elsősorban a szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai és a szociális kompetenciák köré csoportosíthatók, és alkalmasak arra, hogy a tanulók nem a tanulást központba helyező tevékenységek során, hanem játékon keresztül váljanak alkalmassá bizonyos tevékenységek végzésére. A játékos egyéni és csoportos fejlesztések következtében a gyermekek képességei fejlődnek, készségei megalapozódnak, ezzel lehetővé tesszük, hogy a tudáshoz, tanuláshoz való egyenlő hozzáférést elősegítsük számukra. A játékok alkalmasak arra is, hogy az együttnevelés során felmerülő fejlesztési feladatok megoldása megfelelően történjen. Várható eredmények:
(Adaptálva: Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményből) Célja: A tanulói portfólió célja a tanulók egyéni képesség, készség, kompetencia fejlesztésének nyomonkövetése. Használatával a tanulók képet kaphatnak saját teljesítményükről, önmagukról, ill. a szülők is figyelemmel kísérhetik a tanuló fejlődését. A tanulói motiváció kialakítására, fenntartására alkalmas portfólió rendszer kialakítása biztosítja, hogy mind a tanulók tanuláshoz való viszonya, mind a szülők iskolába járatáshoz, taníttatáshoz való viszonya pozitív irányba mozduljon el, ezzel elősegítve a neveléshez, oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását. Alkalmazási terület: A módszer segíti a pedagógusok tervező és fejlesztő munkáját is. A tanulók egyéni fejlődésének dokumentálásával az egyéni fejlesztés folyamata végigkísérhető, ami segíti az egyére szabott oktatás megvalósítását. A kompetencia alapú oktatásban a kompetenciafejlesztés megvalósítása nem történhet meg másképp, csak az egyéniesített nevelés, oktatás, fejlesztés megvalósításával. Ehhez kiváló eszközrendszert biztosít a tanulói portfólió. Nem csak a tananyag elsajátítását, vagy egy-egy műveltségi területen történő előrehaladást, hanem az egyes kompetenciák fejlődését is tetten érhetjük a portfóliókban. Várható eredmények: A tanulók motivációja nő.
III/1.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő - oktató tevékenység intézményszintű tervezése
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása
A tanulók életkori sajátosságának figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében
Az önkormányzás képességének kialakítása
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
III/2A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek színterei
Diákönkormányzat: A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét segítő nevelőt a diákok választják, majd ezt követően az iskola igazgatója / amennyiben megfelelőnek tartja a választott személyt a feladat ellátására / bízza meg. Működéséhez szükséges költségek biztosítása:
Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez ( pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, drámapedagógia, klubdélutánok, táncos rendezvények stb. ). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Pl.: számítástechnika szakkör, internet hozzáférés, kosárlabda, foci, gyermektorna, stb.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különböző versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Iskolai, kerületi, budapesti tanulmányi versenyek; " Ki mit tud? " vetélkedő; Helytörténeti versenyek;
Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket részben a szülőknek kell fedezniük az iskolaszék és a szülői szervezet egyetértésével. A fenntartó önkormányzat erre külön költségvetési keretet is biztosít.
Témahét: Egy tanítási hétre tervezett időszak, mely során egy témakört dolgoz fel az egész iskola tanulói közössége. A téma feldolgozása során előadások meghallgatása, rögzítése, interjú kezdeményezése, drámajátékok, szerepjátékok, események megfigyelése és értékelése folyik.
Projektoktatás: a helyi tantervben jelölve. Ezzel az oktatási formával is segítjük a kulcskompetenciák fejlesztését. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket az iskolaszék és a szülői szervezet egyetértésével a szülőknek kell fedezniük.
Hit - és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, történelmi egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente akár több alkalommal is, egy - vagy többnapos tanulmányi kirándulást szerveznek. Jutalomkiránduláson vehetnek részt azok a tanulók, akik a tanév során sokat tettek iskolánkért / DÖK képviselői, énekkar, sport - és tanulmányi versenyeken jó eredményt elért diákjaink /. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket az iskolaszék és a szülői szervezet egyetértésével a szülőknek kell fedezniük.
Osztályfőnöki órák: A különböző tanórákon is lehetőség nyílik a közösségfejlesztésre. Különösen alkalmas színtere ennek az osztályfőnöki óra. Valamennyi tanulócsoportban az "Életvezetési ismeretek" című személyiségfejlesztő módszert alkalmazzuk, mely során az egyén közösségben elfoglalt helyét, és ahhoz való viszonyát fejlesztjük. A 2004/05. tanévben 6-8. évfolyamokon bevezetésre kerül a „Véleményem szerint...." című program, mely a kritikai gondolkodás, az önálló véleményalkotás fejlesztését szolgálja.
III/3Hagyományok
A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés megvalósításához pedagógiai programunkban hangsúlyos szerep jut hagyományaink ápolásának, és újabbak létrehozásának. Hagyomány: a közösségben továbbélő / tudatosan ápolt / szokás, ízlés, felfogás, szellemi örökség.
Hagyományos rendezvények, versenyek, vetélkedőkRendezvények:
- tanévnyitó, tanévzáró - ballagás - karácsonyi rendezvény
- aradi vértanúk napja
Egyéb rendezvények: Mikulás ünnepség Karácsonyi vásár Farsang Szülők - nevelők bálja Gyermeknap „Egészségnap" Nyílt napok / alsó és felső tagozaton egyaránt / Prevenciós előadások Sporthétvége Fordított nap Anyák napi megemlékezés Tanulmányi kirándulások Játszóház ovisoknak "Öregdiákok" találkozója Tanárok bemutatkozása / 1. és 5. évfolyamon/ Nyugalmazott pedagógusaink találkozója Börzék A tananyaghoz kapcsolódóan szervezünk múzeum- és színházlátogatásokat, kiállítások megtekintését, üzemlátogatást.
Szakköreink: kulturális, művészeti, sport, életmód és egyéb tantárgyi szakkörök szervezése a tanulói és szülői igények alapján
Hagyományos szervezetek az iskolában: Iskolaszék Diáktanács Szülői Szervezet Munkaközösségek
Kirándulások Az iskola kirándulási tervének kialakítását az Iskolaszék segíti. Tanulmányi kirándulások Jutalomkirándulások Tantestületi kirándulás
VersenyekSzaktárgyi - és sportversenyek: iskolai, kerületi, fővárosi
Külső megjelenésA hétköznapokon a társadalmi normáknak megfelelő öltözködés. Ünnepeken fehér blúz, sötét szoknya, nadrág. Móra-jelvény, Móra-póló viselése.
NEM OSZTÁLY-, ILLETVE ÓRAKERETBEN FOLYÓ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK Tehetséggondozás: Felzárkóztatás: Napközi: 1-7. évfolyam részére Klubnapközi szervezése: 1-7. évfolyam Pszichológiai segítségnyújtás, nevelési szaktanácsadás Folyamatos segítséget ad a diákoknak, tanároknak, de akár a szülőknek is. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Nevelő-oktató munkánkat a következő elvek szerint szervezzük: A napközis foglalkozás az iskolai nevelő-oktató munka szerves része, ahol a NAT által előírt tantervi követelmények elsajátítása, mélyebbé tétele az egyik fő feladatunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napköziben tanuló gyerekek lehetőleg maradéktalanul felkészüljenek a következő nap tanítási óráira. Ennek érdekében minél szorosabb együttműködésre törekszünk az osztálytanítókkal, a napközis gyerekeket tanító tanárokkal. A napközibe beíratott tanulóink többsége egész napját az iskolában tölti. Mivel a délelőtt feszültségeit a napközinek oldania szükséges, ezért a délutáni foglalkozások családias légkörben folynak. Napirendünkben fontos helyet foglal el a tanulmányi munka mellett a gyerekek szabadidejének helyes megtervezése is. A szabadidős tevékenységeket úgy szervezzük, hogy legyen idő pihenésre, szórakozásra. A programok a művelődést, személyiségük fejlesztését szolgálják. A napköziotthonban a következő tevékenységek a napirend szerves részét képezik. Időrendi sorrendben: A klubnapközi szervezésével a gyermekvédelmi feladatokhoz kapcsolódunk. Pedagógiai Programunk a gyermeki személyiségfejlődés azon szakaszában valósul meg, amikor a gyermek útravalót gyűjt a felnőtt élethez, megtanul szeretni, örülni, ragaszkodni, együtt érezni, beletanul az emberi viselkedés követelményeibe, szabályaiba. Megtanulja a szülei, a családja és személyes környezete által nyújtott mintákat. A szociokulturális adottságok miatt diákjaink körében igény van a klub jellegű délutáni foglalkozásokra. A klubnapközi teret és lehetőséget ad a mentálhigiénés tevékenységünk bővítésére. Az iskola egyes esetekben - ha a gyermek helyzete szükségessé teszi (csavargás, elhanyagoló nevelés, a szülői törődés hiánya stb.) - javasolhatja a napköziben való részvételt. Az iskola könyvtára segíti a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon. Ez az iskola egész tanulóközösségének rendelkezésére áll. Iskolánkban a könyvtár jelenleg is információs központként működik mind a diákok, mind a nevelők számára. Könyvtárunk ma már internet elérhetőséggel is rendelkezik, így tanulóinknak a sokféle információforrás még gyorsabb elérésére van lehetőségük. A korszerű igények kielégítése céljából megvalósult a számítógépes nyilvántartás a fénymásolási lehetőséggel együtt. Könyvtárfejlesztési feladataink: - A Pedagógiai Program alapján készült helyi tantervek követelményrendszerének megvalósítását segítő szakmai könyvek, valamint az új tanári kézikönyvek beszerzése. - A gyerekek által használt tankönyvek beszerzése. - További hanganyagok beszerzése CD-n. - A képanyagok frissítése, bővítése. - Folyóiratok tárházának bővítése. Iskolánk nevelő-oktató munkájának színvonala jelentős mértékben függ a könyvtár által nyújtandó szolgáltatás színvonalától, és ez befolyásolja az iskola külső megítélését is. A könyvtár bővítése, fejlesztése tanulóink igényszintjének növelését is segíti! Sokféle készség, képesség szükséges ahhoz, hogy az iskolában folyó nevelő - oktató munka eredményes legyen. A tanulási kudarcok kezelésében nagyon fontos a korai felismerés. Azokat a területeket kell megragadnunk, melyek elmaradásának következtében lépnek fel az iskolai kudarcok. Iskolánk nagy gondot fordít erre, ezért szeptember hónapban minden első osztályosnál elvégezzük azokat a szűréseket, melyek jó eséllyel jelzik a várható tanulási nehézséget. A szűrések után kerül sor az egyénre szabott fejlesztő program kijelölésére. A fejlesztés irányát logopédusból, fejlesztőpedagógusból, gyógypedagógusból, mozgásfejlesztő pedagógusból álló csapat határozza meg az osztálytanítóval együtt. A felzárkóztatás egyéni vagy kiscsoportos formában történik. Amennyiben már az óvodában észrevették a lemaradást, és a gyermek szakvéleménnyel érkezik, lehetőség van kis létszámú osztályban kezdeni az első osztályt. A magasabb osztályokba hozzánk kerülő tanulóknál a szülő vagy a pedagógus jelzi a tanulási nehézséget. A terápiát itt is minden esetben vizsgálóeljárással indítjuk, hiszen ekkor is meg kell határozni azokat a területeket, melyek elmaradásában lépett fel a tanulási nehézség. A felzárkóztatást segíti 3. osztálytól a csoportbontásban történő oktatás magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból, valamint a tanítási órákon a képességek szerinti differenciált oktatás. Azoknak a tanulóknak, akik valamilyen tantárgyból felmentést kaptak az osztályzás és értékelés alól, a tantárgyat tanító pedagógus egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki a felzárkóztatásra. Amennyiben a szakvélemény az egyéni elbírálást kéri, a pedagógus igyekszik a gyermeknek legmegfelelőbb számonkérési formát megtalálni, az értékelésnél figyelembe venni a gyermek önmagához mért fejlődését. E munka sikere csak az osztályközösség és valamennyi pedagógus bevonásával, az egész tantestület támogató hozzáállásával valósulhat meg. Ezért nagyon fontosnak tartjuk tantestületünkben a megfelelő attitűd, szemléletváltás kialakítását önképzéssel, tanfolyamokkal. Természetesen tudjuk, hogy a fejlesztés, felzárkóztatás nem vezet eredményre a támogató családi háttér nélkül, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való kapcsolattartásra. A fejlesztést végző kollégák megbeszélik a szülővel a szűrések, vizsgálatok tapasztalatait, a foglalkozások fontosságát. Tanácsokkal látják el a szülőt a gyermekkel való otthoni foglalkozáshoz. A beilleszkedési és magatartási nehézségek feloldása közös tantestületi feladat. Ezek a nehézségek különféle okokból származhatnak, és sokféle alakban jelentkezhetnek. A negatív viselkedés mindig a gyermek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függ össze. Leggyakoribb megjelenési formái: Az átlagostól eltérő viselkedés nem feltétlenül kóros eset, de állhat mögötte valóban személyiségműködési zavar. Ezért a pedagógus elsődleges feladata az okok feltárása, a szülőkkel való bizalmas légkör kialakítása. Súlyosabb esetekben a gyermek további szakemberekhez irányítása (pl. pszichológus, pszichiáter, családsegítő bevonása). Nagyon fontosnak tartjuk ezekben az esetekben a gyermek sajátosságaihoz illeszkedő nevelési módszerek alkalmazását. Ezeknek a gyermekeknek a jelentős részénél tanulási nehézséggel is számolni kell. A segítés legfőbb módja a bizalom és a megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása a tanuló és a pedagógus között. A gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak megfelelő szemlélettel és toleranciával kell fordulnia a problémás gyermek felé, hogy érzelmi élete újra egyensúlyba kerüljön. Természetesen a kirívó, illetlen viselkedés, büntetést von maga után, de a gyermeknek éreznie kell, hogy nem őt, hanem viselkedését utasítjuk el. Iskolánk pedagógusai átérzik annak fontosságát, hogy ezeknek a gyerekeknek az elutasítása kamaszkorban nagyon komoly devianciákhoz vezethet. A személyiség megismerését, fejlesztését segíti iskolánkban az Életmód c. tantárgy, melyet Csendes Éva programja alapján végzünk 1. osztálytól. Gyermekvédelmi munkánkat meghatározzák a törvényi és jogszabályi keretek, a tanulók és a családok igényei, konfliktusai, problémái, a pedagógusok attitűdje /beállítódása/. A megelőzés beépítése az iskolai nevelésbe nem csak jelenünk, de közös jövőnk kulcskérdése is. Iskolánk a NAT bevezetésével általános és speciális megelőzési és személyiségfejlesztési programot indított. Az általános és személyiségfejlesztő programunkat - a kötelező órakeretbe beépítve - „Életmód és életvitel " címmel vezettük be, melynek során ön-, társismeretre, veszélyeztető helyzetek felismerésére és kezelésére, az egészséges életmód kialakítására készítjük fel a tanulókat. Iskolánk speciális megelőző, személyiségfejlesztő programja „Szülők és diákok iskolája " címmel egyedülálló és rendhagyó szervezés. Célunk: A szülők felkészítése és együttműködésük megnyerése, alap - és speciális ismeretek átadásával, feldolgozásával, közös problémáink /szűrés, korrekció, segítő szolgáltatások, egészséges életmód kialakítására, drog, stb../ megoldására. Ezzel a programmal kialakítunk egy új minőségű együttműködést a szülők és az iskola között. Kezdeményezésünk tapasztalatainak értékelése után távlati / de előkészítés alatt álló / tervünk az, hogy további megelőző programokat dolgozzunk ki, melyek segítik a tanuló - szülő - pedagógus - környezet együttműködését. Kiemelt feladatunknak tekintjük: - a pedagógus - szülő kapcsolat optimalizálásával, - személyiség- és önismeret fejlesztéssel, - megfelelő szakemberhez való irányítással, - szemléletváltással, - egyéni bánásmóddal, - érzelmi elfogadással. Mindettől a beilleszkedés könnyebbé válását várjuk. További feladataink: A segítségre szoruló gyerekek többségénél a probléma eredete a családban keresendő, ezért lényeges a szülőkkel történő együttműködés. Az alkalmazott formák: - Családlátogatás - Kerekasztal beszélgetés / négyszemközt, csoportban / - Szakemberhez irányítás - Családterápiás gondozás ajánlása - Hatósági közreműködés kérése - Konkrét pszichológiai és családgondozás ajánlás a szülőknek - Szupervízió A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A pedagógiai folyamatban az esélyegyenlőség biztosítására a következő területeken határozzuk meg a célokat és a célok eléréséhez szükséges feladatokat. A szociális hátrányok enyhítése Pedagógia Programunk valamennyi fejezetében megjelenik, oktató - nevelő munkánk teljes egészét átszövi. Iskolánkat bemutatjuk az óvodában a nagycsoportos szülőknek, játszóházat szervezünk iskolánkban a nagycsoportos gyermekeknek. Szorgalmazzuk az egyéni beszélgetéseket az óvónőkkel, később a szülőkkel, amely kiterjed a szociális körülmények megismerésére is. A rendelkezésünkre álló információk alapján anamnézist készítünk. - Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése - Drog- és bűnmegelőzési programok - Pályaorientációs tevékenység - Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon - Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése - Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön - Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal - A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása - Táborozási hozzájárulások - Ösztöndíjak - Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Iskolánk értékelési rendszerének célja, hogy -alapelveink szellemében- a tanítás és tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassuk a pedagógiai folyamat minél átfogóbb ellenőrzése, értékelése, minősítése segítségével. A különböző értékelési formák alapján kapott információk egyrészt a tantestület, a tanulók, a szülők, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására egyaránt szolgálnak, másrészt szembesítve a célkitűzésekkel, munkatervekkel, azok állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elő. Pedagógiai alapelveinknek megfelelően az értékelés és minősítés rendszere is a segítő, alkotó légkört erősíti. Az értékelés minden kritériumának nyilvánosnak és előzetesen írásban hozzáférhetőnek kell lennie az értékelés valamennyi résztvevője számára, valamennyi értékelt területen. Stratégiai szint: A nevelési és pedagógiai program értékelése Az iskola működését meghatározó hosszú távú tervezet értékelése folyamatos feladat, amely összekapcsolódik a minőségbiztosítással. Iskolánk pedagógiai programja akkor tudja biztosítani a nevelési-oktatási munka színvonalát, ha a közösen elfogadott értékeket valósítja meg, továbbá ha következetesen érvényesíti a megfogalmazott prioritásokat. Ennek érdekében folyamatosan értékelnünk kell, hogy a programunk megfelel-e a megfogalmazott céloknak, nem szorul-e korrekciókra, javításra. Az iskolavezetés minden tanév elején megbízza a nevelőtestület 3-6 tagját, hogy végezze el a nevelési-pedagógiai program egy átfogó részének vizsgálatát az adott évben. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület rögzíti azokat a konkrét kritériumokat, a tanév során elérendő eredményeket, amelyek megléte, elérése szükséges ahhoz, hogy a pedagógiai program vizsgált részét időarányosan megvalósultnak lehessen tekinteni. Ez a 3-6 fős csapat a tanév végi értékelés alkalmával szükség szerint a nevelési-pedagógiai program javítására is tehet javaslatot. Funkcionális szintek: Nevelő-oktató munka átfogó, iskolai szintű értékelése A nevelő-oktató munka értékelését az igazgató végzi évente 2 alkalommal, félévkor és év végén. Öt évenként kerül sor a hosszabb időszakot átölelő igazgatói beszámolóra. A beszámoló az iskolavezetés, az osztályfőnökök, az igazgató által kijelölt felelősök értékelésein alapul. Ez az értékelés 3 nagy területet érint: - az iskola tanulói által elért nevelési-oktatási szintet, azaz a pedagógiai munka eredményét, a kimenetet, - az iskola által nyújtott nevelés-oktatás minőségét, azaz a pedagógiai munkát, a folyamatot, - az iskola menedzselését, hatékonyságát, azaz az iskolavezetés munkáját. A tanulók értékelése A tanulók értékelése a szaktanárok és az osztályfőnök feladata, amely folyamatosan, a törvényben és a programban meghatározott módon történik. A tanulók saját maguk értékelik a diákönkormányzat munkáját, és véleményt nyilváníthatnak egymás magatartásáról, szorgalmáról. Ezek a szintek nem mindig különülnek el egymástól, gyakoriak az átfedések. Például a tanulók teljesítményének értékelése megjelenik mind az átfogó munkaközösségi beszámolóban, mind az egyes szaktanári jelentésben is. A tanárok értékelése, minősítése A tanári munka értékelése folyamatos feladat, amelynek középpontjában a tanóra áll. Az egyes szaktanárokat a munkaközösség - vezetők, az osztályfőnököket a tagozatvezetők - a tevékenységfelelősökkel együttműködve - értékelik, illetve minősítik. A munkaközösségek és igazgatóhelyettesek munkáját az igazgató értékeli. A minősítés célja az, hogy az egyéni célkitűzések összhangba kerüljenek az iskola célkitűzéseivel. A minősítés segíti a tanárokat, hogy munkájukban a képességüknek megfelelően a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák, ösztönzi őket, hogy átgondolják egyéni céljaikat, továbbá megfelelő továbbképzés megtalálásával biztosítsa szakmai és pedagógiai fejlődésüket. Minősítési rendszerünk középpontjában az értékelendő tanárral készített interjú áll, amelyet a minősítésért felelős végez. Maga a minősítés három részből tevődik össze: az interjút megelőző felkészülési szakasz, az értékelő interjú, valamint az interjút követő utótevékenységek. Az interjút megelőző felkészülési szakasz főbb lépései: - a bevezető megbeszélés, ahol tisztázandó a minősítés célja, szempontjai - a pedagógus önértékelése munkájáról és annak megbeszélése - a tanórák megfigyelése (óralátogatások) és megbeszélése Az értékelő interjú áttekinti a pedagógus teljes iskolai tevékenységét, meghatározza a tanár munkájának erősségeit és fejlesztendő, javítandó területeit, továbbképzési (esetleg képzési) szükségleteit, továbbá a minősítő és a szaktanár megegyeznek egy jövőre vonatkozó cselekvési tervben. Az interjút a minősítő jelentés zárja le, mely a következőket foglalja magába: A különböző szinteken azt értékeljük, illetve minősítjük, hogy az érvényes nevelési-oktatási program végrehajtása milyen eredményességű, hatékonyságú és minőségű. A minősítés legfontosabb szempontja minden esetben a nevelési - pedagógiai programnak való megfelelés. Az óra célja és tartalma A pedagógusok tanórai munkájának értékelését a felsorolt szempontok alapján az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban, illetve írásban végzik. (padok átrendezése-szótárak) (uzsonna előtt mossanak kezet) (faliújságra legyen kitéve a napirend) (pl.: tudják-e mi vár rájuk tanulás után?) Hogyan ellenőrzi a nevelő a gyermekek munkáját (folyamatosan, egyszerre stb.) (rajzolás, gyurmázás, olvasás stb.) A napközis nevelők munkájának értékelését a felsorolt szempontok alapján az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban, illetve írásban végzik. A szaktárgyi értékelést függetlennek tekintjük a magatartás és a szorgalom értékelésétől. Bár osztályzattal minősítjük mindkettőt, valljuk, hogy ez nem "kinyilatkoztatás", hanem az értékelés fontos megnyilvánulása. A tantárgyi értékelésben a követelmények jelentik a viszonyítási alapot. Az osztályzatot külső motivációnak értelmezzük, amely segítheti a diákokat a teljesítmény fokozásában. Az egyenletesen kiemelkedő teljesítményű tanulókat szaktárgyi dicséretben részesítjük. Szaktárgyi értékelés: Törvényi háttér: A KT. 70.§ (3) írja elő, hogy az első három évben és a 4. évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amely kifejezi, hogy kiválóan, jól, vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Elvi kiindulópontjai: Elvi követelmények: Osztályzattal történő értékelés és szöveges értékelés átváltása
Az osztályzat tartalma Osztályzat Szöveges értékelés átváltása osztályzatra Maradéktalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Ismeri, tudja a tananyagot, és alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Jeles (5) Kiválóan teljesített Kevés hibával tesz eleget a tantervi követelményeknek. Kisebb bizonytalanságai vannak. A tanultakat segítséggel alkalmazza. Jó (4) Jól teljesített Sok hibával tesz eleget a tantervi követelményeknek. Ismeretei felületesek. Segítséggel képes feladatokat megoldani. Közepes (3) Megfelelően teljesített Súlyos hiányosságokkal tesz eleget a tantervi követelményeknek. Bizonytalanul tudja megoldani feladatait. Elégséges (2) Felzárkóztatásra szorul Segítséggel sem képes teljesíteni a tantervi követelményeket. A minimális tantervi követelményeknek sem tud eleget tenni. Elégtelen (1)
Érdemjegyet adunk: - Szóbeli számonkérés alkalmából. - Írásbeli számonkéréskor:
Megállapodásaink:
Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje:
A házi feladatok meghatározásának elvei
Vizsga / NAT-hoz illesztve / alkalmával:
Annak a tanulónak, aki nem teljesítette a tantervi
A törvényeknek megfelelően igazgatói határozatban megjelenve külön elbírálás alá eső tanulóknak. A nevelőtestület döntése értelmében szintén szervezhető osztályozó vizsga.
Annak a tanulónak, aki más intézményből kéri átvételét. Nívócsoportok kialakításakor, felülvizsgálatakor. A szintfelmérés követelményeit a szakmai munkaközösségek állapítják meg, a helyi tanterv követelményeinek megfelelően.
Teljesítménymérések: Belső felméréseket a szakmai munkaközösségek éves programja szerint végzünk. Külső felmérésekbe nevelőtestületi döntés alapján kapcsolódunk be. A pedagógiai munkánk eredményét úgy értékeljük, hogy összevetjük azokat a helyi pedagógiai programban megfogalmazott célokkal, stratégiával, illetve a helyi tanterveinkben tervezettekkel.
Az iskolafenntartói ellenőrzést a Közoktatási Törvényben leírtak szerint fogadjuk. Egy napon egy tanulócsoportnál csak egy külső teljesítménymérés végezhető el.
VII/8Magatartás és szorgalom értékelése
Ebben a fejezetben a minősítés követelményeit fogalmazzuk meg, az egyéb megállapodásokat a házirend tartalmazza. A viszonyítási alapot a nevelőtestület által támasztott erkölcsi követelmények jelentik. A magatartás érdemjegyei és osztályzatai: Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Rossz (2)
A magatartás szöveges értékelése alsó tagozaton félévkor 1. osztálytól 4. osztály félévig
A szorgalom érdemjegyei és osztályzatai: Példás (5)
Jó (4)
Változó (3)
Hanyag (2)
A szorgalom szöveges értékelése alsó tagozaton félévkor 1. osztálytól 4. osztály félévig
VII/9Értékelési hagyományaink
Elismerések tanulóknak: Csoportos formában /versenyszerű értékelés szimbólumokkal/:
- MÓRA- kupa /vándordíj/, - MÓRA-díj, - tárgyi jutalmak, - színházlátogatás, - jutalomkirándulás. Egyéb formában: - megtisztelő megbízatások, - iskolaújságban való szereplés, - szaktanári, igazgatói, nevelőtestületi dicséret, - tárgyjutalom.
Elismerések pedagógusoknak: - pénzjutalom, - köszönőlevél, - igazgatói dicséret, - kitüntetés, - MÓRA-díj.
Elismerések szülőknek: - tanév végi köszönőlevél, - tárgyjutalom.
Az egyéb, általában alkalmazható jutalmazást és elmarasztalást a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítjük. VII/10Az iskola által nyújtott nevelés-oktatás minőségének értékelése
A terület legfontosabb értékelési szempontjai:
Az értékelés alapjául szolgál, hogy a tanárok:
A helyi tanterv értékelési rendszereAz értékelés alapjául szolgál, hogy a helyi tanterv
Azt vizsgáljuk, hogy az iskola:
A szülőkkel és a helyi közösséggel való kapcsolat értékelése azon alapul, hogy a szülőkkel való kapcsolat mennyire járul hozzá a tanulók jobb teljesítményéhez. Azt vizsgáljuk:
VII/11Az iskola menedzselésének, hatékonyságának, azaz a vezetés munkájának értékelése
Ennek a területnek a legfontosabb értékelési szempontjai:
A vezetés és menedzselés színvonalaA vezetés és menedzselés színvonalának elemzésénél azt értékeljük, hogy az iskolaszék, az igazgató, az iskolavezetés menedzselése mennyire járul hozzá az iskola által nyújtott nevelési-oktatási minőségekhez. Azt vizsgáljuk:
A személyzeti munka, tárgyi feltételekAzt vizsgáljuk, hogy:
Az iskolai hatékonyságAz iskolai hatékonyság kapcsán azt értékeljük, hogy mennyiben teljesültek az iskolai célkitűzések, mely területen volt eredményesebb az iskola. A rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat milyen hatékonyan menedzselte az iskolavezetés - beleértve a célzott támogatásokat, alapítványi támogatást is. Azt vizsgáljuk, hogy:
Az „egészség" értelmezése (WHO) „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya."
Egészségfejlesztés fogalma (WHO) „Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot nyújt az embereknek egészségük fokozott kézben tartására és tökéletesítésére."
Iskolánk egészségfejlesztési programja: nem tiltásokon, félelmet keltő elrettentéseken nyugszik, nem magyarázat nélküli és általános követeléseket tartalmaz, hanem segítő, támogató motívumokat nyújt, konkrét tanácsokat ad, döntési alternatívákat, javaslatokat ajánl fel a tanulóknak az adott élethelyzetre.
Egészségnevelési célunk Elősegíteni tanulóink egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy felnőttként is képesek legyenek arra, hogy folyamatosan nyomon kövessék saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotukat érintő hatásokat, és ezáltal képessé váljanak az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.
A fentiek tükrében iskolánk egészségfejlesztő folyamata felkészítő, erősítő, edző és megelőző eljárás.
VIII/1Egészségnevelésünk tartalmi elemei
Az egészségnevelési programunkat a következő területekre összpontosítjuk: - szomatikus nevelés (testi szükségletek kielégítése, testápolás, testedzés, fertőzések, balesetek megelőzése); - pszichohigiénés nevelés (önismeret, önfejlesztés, öntevékenység segítségével az emberi kapcsolatok harmóniájának megteremtése); - szociohigiénés nevelés (társkapcsolatokat, társadalmi beilleszkedést, helyes szülő-gyermek kapcsolatot, a szexuális magatartás alakítását célozza);
Az egészségnevelés szoros kölcsönhatásban áll az értelmi képességekkel, az erkölcsi neveléssel, az akarattal, a kitartás, az önuralom fejlesztésével, a humanista magatartással, a gyakorlati életre neveléssel.
Szomatikus nevelés - Higiénés nevelés Célunk az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. A személyi higiénés nevelés során tanulóink bőrápolását (rendszeres kéz, láb, testfelületek lemosását, tisztán tartását), a haj, a fejbőr és a köröm ápolását, a fogápolást, az orr, fül, szem ápolását kísérjük figyelemmel. Ugyancsak oda kell figyelnünk az egészséges ruházkodásra, a helyes (egészséges) táplálkozásra, a kulturált étkezésre, továbbá az anális toalettre és a szexuális szervek higiéniájára. Környezeti higiéniára neveléskor hívjuk fel a tanulók figyelmét a lakás, az oktatási - nevelési intézmény tisztaságának megóvására, a szépítés, virágosítás fontosságára. Rászoktatjuk diákjainkat a tantermek rendszeres szellőztetésére, az ivóvíz higiéniára, a helyes fűtés és világítás biztosítására. Szeretnénk, ha igénnyé válna számukra az udvar tisztán tartása, gondozása, a helyiségek és mellékhelyiségek tisztántartása, valamint a taneszközök higiéniája és rendben tartása.
- Profilaxisra (megelőzésre) nevelés Alapfeladata a fertőző és a gyakrabban előforduló betegségek megelőzésére történő felkészítés. Ide sorolható azon egészségvédő, jó szokások kialakítása, begyakorlása, amelyek képesek a járványok, illetve szezonális megbetegedések alkalmával az egyént és az osztályközösséget megóvni a megbetegedés továbbterjedésétől. Ezt a szükséges ismeretek közlésével, a helyes magatartás begyakorlásával érhetjük el. Fel kell hívni a gyermekek figyelmét arra, hogy a fertőző betegség közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, fertőzött tárgyak érintésével történik, tehát ezektől óvakodjunk. Ugyancsak elkaphatjuk a fertőzést élelmiszerektől / mosatlan gyümölcs, ivóvíz, ételek / , vagy olyan parazitáktól, mint a fejtetű, rüh. Mindezek ismerete, felfedezése segít a megelőzésben illetve sikeres közbeavatkozásban. Az egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzése magába foglalja az érzékszervi hibák kialakulásának megelőzését (a látás, a hallás védelmét), a beszédhibák felfedését, korrekcióját, a tartás (ülési) rendellenességek felderítését, korrekcióját.
- Kondicionálás, testnevelés, testedzés, sportolás E nevelési területen a gyerekek mozgásszokásainak kialakítását, az alapvető mozgáskészségek kimunkálását végezzük. Igen lényeges az önálló testedzésre való nevelés, az aktív pihenés biztosítása, a változatos mozgástevékenység, a tartásjavító testedzés megvalósítása. A mindennapi testnevelés lehetőséget ad az alapvető mozgástevékenységek begyakorlására, a harmonikus, összerendezett mozgások gyakorlására és megkedveltetésére, a fokozatos fizikai megterhelésre. A pedagógusok - különösen az osztályfőnökök - feladata a szülők felvilágosítása, aktivizálása arra, hogy gyermekeikkel közösen vegyenek részt túrákon, kirándulásokon, védjék gyermeküket a dohányfüsttől, biztosítsák számukra a „mozgásteret".
- A baleset megelőzésére és életmentésre nevelés Felgyorsult világunkban egyre fontosabbá válik ez a nevelési terület. A hatalmas technikai fejlődés számtalan jelentősége mellett rengeteg balesetveszélyt is rejt magában. A háztartásokban elterjedtek az elektromos készülékek, a vegyszerek, különféle kémiai szerek, a közúti forgalom pedig nagyiramúvá, túlzsúfolttá vált. Mindebből adódóan valamennyi pedagógus egészségnevelési feladata a saját tantárgyán belül: - a balesti helyzetek felismertetése, a közlekedési szabályok gyakorlása, - a mérgező szerek helyes tárolására, a háztartási kisgépek, konyhai eszközök helyes használatára tanítás, - az életmentés, elsősegélynyújtás, úszás megtanulása, - önkéntes véradás, - a foglalkozási ártalmak és megbetegedések megelőzésére való oktatás.
Pszichohigiénés (mentálhigiénés) nevelés
A lelki egészség védelme, az egészséges személyiségfejlődés biztosítása óriási felelősséget ró ránk. Meg kell óvni a gyermeket az idegrendszerre és a lelki életre ható káros túlzásoktól, devianciáktól, az idegrendszeri-pszichés túlterheléstől, kimerültségtől. A pszichohigiénés nevelés szoros kölcsönhatásban áll a szomatikus neveléssel, a biológiai, testi jóléttel. Különösen a kondicionálás, edzés, az aktív pihenés, a relaxáció, az autogén tréning hat kedvezően az idegrendszeri-pszichés állapotra.
- Az egészséges életvezetés Egészséges életvezetésen az életmód szabályainak megtartását, az interperszonális zavarok megelőzését értjük. Ezzel korrigálható a helytelen életmód, az egészségtelen szokásrend. Az egészséges napirend, életrend magába foglalja a szervezet bioritmusának megfelelő napirendet, heti-rendet, az ébrenlét és az alvás szabályozott váltakozását, a munka és a pihenés, az aktív és a passzív pihenés váltakozását. Tartalmazza a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok alakítását, a jó családi és iskolai viszonyokat, légkört. Hibás viselkedési programok megelőzése olyan magatartás zavarok megelőzését célozza, amelyek egymás meg nem értéséből, antiszociális viselkedésmódokból (düh, harag, agresszió) fakadnak, és a cselekvőt idegrendszeri feszültségben tartják. Ilyen hibás viselkedési formák: a felnőttek felülkerekedő, elnyomó, intoleráns magatartásai, büntetésformái, a pszichoszexuális fejlődés zavarai, agresszivitás, baleseti helyzet teremtése. Családi életre nevelés napjaink egyik kiemelkedő feladata. Ebbe a nevelési körbe tartozik:
- Stressz-elhárítás Az élet színterein számtalan olyan nem specifikus inger éri az embert, amely súlyosan megterheli az idegrendszert, viselkedési zavarokat, pszichés panaszokat okoz. A stressz-elhárítás kétirányú lehet: - Stresszorok kiküszöbölése (elkerülése) azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, amelyek stresszhatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert / áporodott levegőjű helység, zaj, vibráció, erős fény /. - Stresszhatás kompenzációja (felkészülés a várható kedvezőtlen hatásra) tartalmazza azokat az eljárásokat, amelyek a feszültségek feloldását, az idegrendszer pihenését szolgálják. / Testedzés, szabad levegőn való mozgás, relaxáció, koncentrációs gyakorlatok. /
- Abúzusok és devianciák profilaxisa. A pszichohigiénés nevelési feladatok körébe tartozik az egészségre káros szokások (alkoholfogyasztás, dohányzás), a túlzott gyógyszerfogyasztás és az egyre terjedő drogfogyasztás. A pedagógusok és szakemberek kiemelt nevelési feladata a gyerekek felvilágosítása, az egészségkárosító hatások megelőzésére irányuló tevékenységek szervezése.
- Érzelmi nevelés. Az általános iskolások jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltetése. Ezért az iskolai élet során biztonságra, otthonosságra, derűs, szeretetteljes légkörre van szükségük. A harmonikus érzelmi élet alakítása, az emocionális stabilitás a harmonikus személyiségfejlődés alapja. E feladatkörbe tartozik a nevelő és a gyerek kapcsolatának pozitív érzelmi töltése, a szorongások, félelmek feloldása, az iskolai kudarcok elkerülése, a feszültségek feloldása, empátiás készségek fejlesztése, metakommunikációs közlésmódok helyes alkalmazása. Szociohigiénés nevelés
Minden ember egyszerre több szociális szerepet tölt be, és gyakori, hogy szerepeiben, emberi érintkezéseiben zavar vagy feszültség keletkezik. A társas-társadalmi élet tényezői közvetlen biológiai, egészségi tényezővé is átalakulhatnak, azaz éreztetik hatásukat az egészség területén. Miután a biológiai és társadalmi tényezők között kölcsönhatás áll fenn, az is bizonyított, hogy az egészségre ható tényezők társadalmi kihatásúakká is alakulhatnak. Az egészségnevelésnek a társas-társadalmi együttélésből adódó feladatait nevezzük szociohigiénés nevelésnek. Főbb területei az alábbiak: - Kedvező társas miliő működtetése Kiemelkedő szerepet játszik a család társas támogató szerepe, a szülő-gyerek kapcsolat, a kiegyensúlyozott légkör, a személyiség önkibontakozási lehetőségének biztosítása, kreativitás kibontakoztatása. E feladatok megoldása mellett szükség van a konfliktusok megoldására szolgáló technikák megtanulására is. - Kommunikációs nevelés, az érintkezési zavarok profilaxisa Feladatunk e területen a kommunikációs zavarok okozta pszichés sérülések megelőzése, feloldása. Nevelői feladatunk a beszédnyelv tisztaságának fenntartására, a tanuló problémáinak meghallgatására, az általa feltett kérdések érvényesülésére, s a válaszok megadására irányul. - Szerepfeszültségek feloldása A családi és munkahelyi (iskolai) szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához vezet. Megelőzésük egyszerűbb feszültségoldó technikák alkalmazásával segíthető elő. Ilyen például a beszélgetés, kikérdezés, a meggyőzés, a közös élményekre épülő közös tevékenység stb.
- A társadalmi kirekesztődés megelőzése Néha a pedagógus olyan esetekkel áll szemben, hogy a különböző fogyatékosságú vagy etnikumú gyerekek közösségi befogadásának nehézsége mutatkozik a tanulók érzelmi állásfoglalása miatt. A fenti esetek előfordulását igyekszünk megelőzni. - Egészségpropaganda Az egészségpolitikai intézkedések széleskörű terjesztését, a társadalompolitikai határozatok, döntések megértését, a megvalósításukra irányuló mozgósítást jelenti. Alapvető funkciója az orvosokhoz való fordulásra, az egészségügyi ellátás időben történő igénybevételére való mozgósítás. Fontos az egészségvédelmi társadalmi mozgalmak munkájának támogatása is. / Pl.: Magyar Vöröskereszt, önkéntes véradás / Egészségpropagandánk elsősorban a szülők felé irányul. A szülői értekezletek, a Szülők és diákok iskolája, az iskolaszéki értekezletek konkrét életkori, fejlődési, egészségnevelési kérdéseket dolgoznak fel.
VIII/2Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Feltétezésünk, hogy a több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. A felvilágosítások során felhívjuk tanulóink figyelmét az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire / dohányzás, alkohol, gyógyszer, kábítószer /, a helyes táplálkozási szokásokra, a mozgásban gazdag életmód pozitívumaira. Néhány esetben a hatékonyság érdekében az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez is fordulunk. / Pl.: videofilmek bemutatása / Többször szervezünk tanulóinknak külső szakemberek bevonásával felvilágosító, megelőző előadásokat, ahol sok esetben tájékoztató brosúrákat is kapnak a gyermekek.
Rizikócsoportok megközelítése Ez a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenység /pl.: túlsúly, magas vérnyomás, alkoholbetegek gyermekei, stb. /. Ide tartoznak a kötelező szűrővizsgálatok, a túlsúlyos vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadások, a differenciált testi nevelés.
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Az egészségkárosító magatartásformák hátterében sokszor a személyes konfliktuskezelési módszerek gyengeségei húzódnak meg. Ezért célul tűztük ki a társas-érzelmi, társas-kommunikációs készségek fejlesztését. Célunk elérése érdekében önismereti csoportfoglalkozásokat tartunk / Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek / . Az önismeret fejlődésétől reméljük, hogy diákjaink egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak és a droghasználatnak.
Kortárshatások Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek nagy részében a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Iskolánk új kezdeményezése a 8. évfolyamos kortárssegítők képzése drog és AIDS prevenció területén. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok Közösség alapú programokról akkor beszélhetünk, ha az egészségfejlesztési, társadalompolitikai szükségletek helyi szinten fogalmazódnak meg, és itt kerül meghatározásra a beavatkozás szükséges iránya is. Ezek a programok nemcsak a diákok és az iskola problémáival foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal. Például a helyi újság segítségével juttatunk el a kerület lakosaihoz információkat. A szabadidő színterén hétvégi sportrendezvényekkel, drogmentes Suli discoval igyekszünk a fiatalokra hatást gyakorolni.
VIII/3Egészségnevelésünk színterei
Tanórai foglalkozások - Szaktárgyi órák Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tantervünk összeállításakor különös figyelmet fordítunk. - Osztályfőnöki órák Iskolánk valamennyi osztályában Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő, szenvedélybetegségeket megelőző programja szerint folynak az osztályfőnöki órák, melyeknek neve is más: „Életmód" órák. / részletesen l. Helyi tanterv / - Egészségtan tantárgy Az oktatására szánt igen csekély óraszám miatt nem minősíthetjük elégségesnek a tanulók egészségkultúrájának fejlesztésére. Csupán rendszerező, összefoglaló szerepet tölt be iskolánk egészségnevelési folyamatában. / l. Helyi tanterv /
Tanórán kívüli foglalkozások - Napközis foglalkozások Tanítók, szaktanárok és napközis nevelők között nagyon jó az együttműködés, ezért a tanórai programokat kitűnően kiegészítik a délutáni programok. Legfontosabb területei:
- Délutáni szabadidős foglalkozások Számtalan szakkör és sportkör várja az érdeklődő, mozogni vágyó tanulókat. Délutánonként vetélkedőkre, játékos foglalkozásokra, esetenként filmvetítésre invitáljuk diákjainkat. Osztályfőnökeink rendszeresen szerveznek múzeum- és színházlátogatásokat. - Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, túrák. - Erdei iskola Minden tanév májusában öt napos erdei iskolát szervezünk a 2-7. évfolyamos tanulóinknak. Természetesen a helyszín mindig más és más, így gyermekeink általános iskolai tanulmányaik során bejárják hazánk nagyobb tájegységeit. - Egészségnap Évente egy alkalommal kerül megrendezésre. Külső szakemberek meghívásával különböző előadásokon, foglalkozásokon, egészségvédő vetélkedőkön vehetnek részt tanulóink.
Tájékoztató fórumaink - Szülői értekezletek, iskolaszék, szülői szervezet számára szervezett tájékoztatók. - Szakmai tanácskozások, tréningek, továbbképzések.
VIII/4Segítő kapcsolataink
Család A szülő, a család megnyerése a legfontosabb feladat a tanulók érdekében végzett munkánknak. Előadásokat, fórumokat szervezünk számukra, ahol a megfelelő tájékoztatás után aktív részvételre kérjük fel őket.
Iskolaszék, szülői szervezet Előadások, fórumok szervezése. Aktív részesei a program megvalósulásának.
Iskolaorvos, védőnő, fogorvos Feladata: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata / Testi, érzelmi, intellektuális fejlődés követése, érzékszervek vizsgálata, szűrővizsgálatok, kóros elváltozások korai felismerése./
Iskolapszichológus A lelki eredetű problémák feldolgozásában segíti munkánkat. Folyamatos segítséget nyújt diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt. A pszichológiai tanácsadáson túl osztályfőnöki órák megtartásával, tantestületi továbbképzések lebonyolításával, szülők számára szervezett előadások megtartásával teszi színesebbé egészségfejlesztési munkánkat.
Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak segítséget a fenti intézmények dolgozói.
ÁNTSZFeladata az egészségvédelemmel kapcsolatos törvények, előírások ellenőrzése, azok betartatása. Kábítószerügyi Egyeztető FórumSajnálattal tapasztaltuk, hogy már az általános iskolás korosztály is veszélyeztetetté vált a kábítószer-fogyasztás tekintetében. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a folyamatos kapcsolattartást.
Rendvédelmi szervek Folyamatos kapcsolatban állunk kerületünk rendőrkapitányságának ifjúságvédelmi munkatársaival. Közös programjaink:
VIII/5A mindennapos iskolai testedzés programja iskolánkban
A modern kor, és az ezzel együtt járó technológia az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A mindennapos testedzés lehetőségi iskolánkban- Képzési prioritásaink között szerepel az emelt óraszámú testnevelés tantárgy tanítása. Minden tanévben egy osztályt indítunk a fenti feltételnek megfelelően. Ezekben az osztályokban hetente 4 testnevelés óra van. A többi osztályban a NAT által előírt óraszámok szerint alakulnak a testnevelés órák. - Azokon a napokon, amelyeken nincs a gyermekeknek testnevelés órájuk, különböző tömegsport foglalkozásokon, sport szakkörökön vehetnek részt a tanulók:
A fogalakozásokon jelenléti ívet vezetünk, így nyomon követhetjük, hogy a diákok részt vettek-e azon a napon valamilyen sporttevékenységen. - Napközis tanulóinknak a tanulási idő előtt, mozgással összekötött játékokat szerveznek a csoportot vezető nevelők. Ezek a fogalakozások, amennyiben az időjárás engedi, a szabadlevegőn folynak. - A hét egy napján, az alsó tagozatos osztályok úszásoktatáson vesznek részt. - Hetente egy alkalommal korcsolyázási lehetőséget is biztosítunk az érdeklődő tanulóknak.
A tanulók fizikai állapotának mérését az Oktatási Minisztérium által 2000-ben kiadott módszertani ajánlások alapján végezzük.
VIII/6Iskolánk drogstratégiája
Iskolánk adottságai Az iskola épülete 15.230 m2 telken épült. A telek fekvése, tágassága meghatározó. A telket két oldalról egyemeletes családias beépítés veszi körül, másik oldala nyitott, a Szilas-patak völgyére és az Árpádföld dombjaira néz. A forgalmas Rákosi úttól bokros, fás, füves /jelenleg elhanyagolt, ám közpark létesítésére alkalmas/ terület választja el. A telek beépítettségét tekintve az 1 tanulóra jutó szabad terület megközelíti a 30 m2-t, ami kerületünkben kiemelkedően magas. A nagy zöld terület, gondozott gyeppel, virágos kerttel, színvonalas sportpályával, játszótérrel biztosítja a szabadidő kultúrált, hasznos eltöltését. Az épület könnyűszerkezetes technológiával épült. Az oktatási tömbben 13 osztályterem, 10 szaktanterem / köztük számítástechnika terem és nyelvi laborok /, hatalmas tornaterem, tornaszoba és konditerem is helyet kapott. A tantermekhez kapcsolódik egy központi zsibongó. Jól felszerelt könyvtárunk tágas olvasótermében várja a tudásra szomjazó diákokat.
Iskolánk környezete Iskolánk Rákosszentmihály családi házas övezetében épült. Közvetlen szomszédságunkban található a Centenáriumi lakótelep. Az elmúlt évek változó gazdasági helyzetében azonban az itt lakók életszínvonala polarizálódott. Megjelent egy új, gazdagabb réteg, de az évek során az elszegényedés is nagyobb problémaként jelentkezett. A szülők több munka- és időráfordítással tudják családjukat eltartani, ezért az iskolára egyre nagyobb nevelési feladat hárul. Iskolánk környezetében sem kulturális intézmény, sem szabadidő központ nem található, így a gyerekek szabadidejük java részét az utcákon, parkokban bandákba verődve, vagy a tv és számítógép előtt ülve töltik.
Tudomásunkra jutott, hogy ezekben a bandákban megjelent az alkohol és a kábítószer is. Mindezeket felismerve iskolánk egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nevelési és a preventív funkciók ellátására. Nevelő-oktató munkák fő területévé vált az egészséges életmódra nevelés.
Drogstratégiánk célja: Olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer kialakítása, amely hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz, valamint eredményes védelmi stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekben.
Feladataink - Az iskolai drog-koordinátor személyének kiválasztása, feladatainak meghatározása. Ezen a területen nagyon szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen két pedagógus kollégánk is rendelkezik ezzel a képesítéssel. - Az iskolavezetés megnyerése
- A nevelőtestület megnyerése
- A szülők megnyerése
- Együttműködés az iskolát segítő intézményekkel, szervezetekkel
A megvalósítás szakaszai - Előkészítő szakasz
- Rövid távú célok
- Közép távú célok
- Hosszú távú célok
Továbbképzések - A nevelőtestület továbbképzései
- Szülők továbbképzései
- Tanulók felkészítése
A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programjaink - Kulturális programok szervezése osztálykeretben és iskolai szinten - Szakkörök szerevezése - Kézműves fogalakozások - Tanulmányi versenyek - Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása - Magatartási, pszichés zavarokkal, súlyos tanulási nehézségekkel, részképesség-zavarokkal küzdő tanulóink egyéni fejlesztése, illetve megfelelő szakemberhez történő irányítása - Könyvtári órák - Kirándulások szervezése - Sportkörök - Klub napközi - Társalgó - Táborok - Sportnap - Egészségnap - Témahét - Nyitott hétvége (szülőkkel közös programok) - Suli disco
További feladataink - Életvezetési ismeretek és készségek felkészítő tanfolyamán vegyenek részt azok a pedagógusok, akik még nem végezték el. - Véleményem szerint... című program felkészítő tanfolyamán való részvétel a felső tagozaton tanító kollégák számára - Folyamatos továbbképzések, előadások szervezése a pedagógusok, szülők és tanulók részére - Konferenciákon való részvétel - Könyvtári állomány folyamatos bővítése szakirodalommal, oktatófilmekkel - Családi hétvégék szervezése - A szabadidő hasznos eltöltését célzó programok bővítése - Meglévő kapcsolataink ápolása, illetve új kapcsolatok kiépítése
A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít az élő és élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz:
/ KöNKomP /
IX/1Helyzetelemzés
Iskolánk Budapest XVI. kerületének családi házas övezetében található. A telket két oldalról egyemeletes családias beépítés veszi körül, másik oldala nyitott, a Szilas-patak völgyére és az Árpádföld dombjaira néz. A forgalmas Rákosi úttól bokros, fás, füves /jelenleg elhanyagolt, ám közpark létesítésére alkalmas/ terület választja el. Igen tágas udvarunkon sporttevékenységekre alkalmas terület, díszudvar, díszkert, játszókert, és pihenőkert is helyet kapott. Így hát mindig van teendő azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskolát körülvevő környezet befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel nevelőtestületünk valamennyi tagja szívén viseli a környezeti nevelést. Intenzíven foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül is. Vannak, akik minden munkában részt vállalnak, és vannak, akik időnként kapcsolódnak be egy-egy tevékenységi területhez. Iskolánk környezeti nevelésének már működő tartalmi elemei: - Tanórai foglalkozásokon a Helyi tantervben részletezett ismeretek alapján. - Természetre káros anyagok gyűjtése (használt elem, sütőolaj). - Újra feldolgozható és hasznosítható anyagok gyűjtése (papír, telefonkönyv). - Lakások radonszintjének mérése. - Erdei iskola - Téli és nyári táborok - Osztálykirándulások - Környezettakarítási napok szervezése - Témahét
IX/2Erőforrások
Belső személyi erőforrások - Iskolavezetőség:
- Nevelőtestület tagjai:
- Diákok:
- DÖK:
- Adminisztratív dolgozók:
- Technikai dolgozók:
- Szülők:
- Iskolaorvos:
Külső személyi források - Fenntartó:
- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények / múzeumok, nemzeti parkok, stb. /:
- Civil szervezetek:
- Hivatalos szervek:
Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője. Fontos számunkra, hogy a büfé ne egy haszonszerző vállalkozás része, hanem az iskolánkra szabottan működő önálló egység legyen. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen termékek köre / pl. tejtermékek, gyümölcsök /.
Anyagi források A szükséges anyagi erőforrások megtervezése a költségigényes tanulásszervezési módoktól az épület környezetbarát módon való működtetésének feltételéig mindenre kiterjed. - Költségvetés:
- Iskolai alapítvány:
- Pályázatok:
- Egyéb bevételek:
IX/3Jövőkép, célok, feladatok
Elvünk, hogy a gyermekek környezeti nevelése a születés előtt kilenc hónappal, a Móra Ferenc Általános Iskolában a kapun átlépve kezdődik.
Jövőképünk: Olyan állampolgárok nevelése, akik személyiségformálásuk során felismerik a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben, valamint kialakulnak azok a magatartási és életviteli minták, melyek segítségével a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak.
Hosszú távú céljaink: - Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válságok elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmi fenntarthatóságát. - Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. - Elősegíteni az egyetemes Természet, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. - Hozzájárulni a Föld egészséges folyamatainak visszaállításához. - Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. - Bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Konkrét célok, feladatok: - Tanulóinkkal tapasztalati úton megismertetni a természeti és a társadalmi környezet állapotát, és gyakoroltatni a megóváshoz szükséges magatartást. - Rendszerszemléletre nevelés. - A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése. - Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti és társadalmi felelősség fejlesztése. - Helyes értékrend, erkölcsi és életviteli szokások formálása. - Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. - Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése. - Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével. - Helyi értékek és problémák megismertetése. - A környezeti nevelés minden dolgozónk munkájában és személyes példájában jelenlevő tevékenységgé váljon. - Ősi mesterségek megismertetése. - Tényleges részvétel a munka- és lakóhely környezetvédelmében. - A szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő számú gyűjtőedény beszerzése és elhelyezése az épület valamennyi helyiségében. - A szemét mennyiségének csökkentése iskolánkban. - Hagyományok védelme. - Az iskola és a családok „zöldítése". (szemléletformálás) - A természet- és környezetvédelmi törvények alapszintű ismerete. - Korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős szakemberek képzése.
IX./4Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Hagyományos tanórai foglalkozások A Nemzeti Alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva helyi tantervünkben megjelennek a környezeti nevelésünk célkitűzései. Elsősorban a természettudományos és „Életmód" óráinkon foglalkozunk kiemelten ezekkel a feladatokkal, de valamennyi tanóránkon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is.
Tanórán kívüli programok - Erdei iskola A tanév során 2. osztálytól 6. osztályig / esetleg 7. évfolyam / a tanulók egy hetet töltenek Magyarország valamelyik nevezetes tájegységén. A helyszín évente változik, így lehetőség nyílik arra, hogy diákjaink igen sok területét megismerjék az országnak. - Témahét Egy adott témát projektmódszerrel dolgozunk fel, a korosztályoknak megfelelő módszerekkel. A témahét mindig valamilyen jeles naphoz kapcsolódik. - Környezettakarítás Ősszel és tavasszal rendezzük meg. Iskolánk egész területét, valamint közvetlen környezetét tisztítjuk meg az elszórt hulladéktól. - Kiállítások, versenyek Plakátkészítő verseny egy-egy jeles nap kapcsán, majd azok kiállítása. A használt elem, a sütőolaj és a hulladék gyűjtését a tanév végén értékeljük. Azok az osztályok, amelyek a legtöbbet gyűjtöttek ezekből, jutalomban részesülnek. A Móra-kupa értékelési rendszerének is részét képezik a fent említett tevékenységek. - Iskolakert Az iskola udvarán osztályokra felosztott területek találhatók, melyek gondozását az adott osztályok diákjai végzik. - Egyéb lehetőségek: Szakkörök Kézműves fogalakozások Tanulmányi kirándulások Táborok Múzeum és állatkert látogatása Előadások, fórumok szervezése
IX/5Alkalmazott módszereink
A hatékonyság növelése érdekében olyan módszereket választunk, amelyek segítségével képesek vagyunk nevelési céljainkat megvalósítani. A hagyományos módszereken túl előnyben részesítjük az élményalapú, tevékenységalapú és interaktív módszereket. Törekszünk ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. - Játékok: szituációs memóriafejlesztő érzékelést fejlesztő bizalomerősítő kapcsolatteremtést segítő drámapedagógia - Modellezés: működő modellek készítése és elemzése - Riport módszer: kérdőíves felmérés fotóriport - Projekt módszer: analízis - akció projektek - Terepgyakorlati módszerek táborok térképkészítés egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések, mérések - Aktív, kreatív munka természetvédelmi és fenntartási munkák szelektív hulladékgyűjtés természetre káros anyagok gyűjtése - Közösségépítés csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében - Művészi kifejezés: vizuális nevelés irodalmi alkotások zeneművészet fotóművészet népművészet esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén
IX/6Taneszközök
Az iskola többségében rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótoljuk a még hiányzó eszközöket, frissítjük a szakkönyv állományunkat. Szeretnénk, ha megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök állnának a tanárok és diákok rendelkezésére. Célunk még, hogy a szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő számú gyűjtőedényt tudjunk elhelyezni az iskola valamennyi helyiségében és a folyosókon.
IX/7Továbbképzések
Helyi továbbképzések - Értekezletek - Tanulmányutak - Meghívott szakértők, előadók
Külső továbbképzések - Részvétel akreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Tantestületünkben szinte mindannyian elvégezték Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek tanárfelkészítő programját, mely foglalkozik a környezeti nevelés egyes területeivel. Egy fő Csendes Éva: Környezetvédelmi ismeretek és környezettudatos magatartás című továbbképzésen vett részt. A továbbiakban szeretnénk, ha évente legalább két pedagógus vehetne részt ilyen jellegű továbbképzési programon.
IX/8Minőségfejlesztés
A környezeti nevelési programunk minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait iskolánk Minőségirányítási Programjának 2.4. Pedagógiai minőségi céljaink című fejezete tartalmazza.
Személyi feltételek: A nevelőtestület létszáma 46 fő, közülük többen rendelkeznek speciális szakképzettséggel, szakirányú továbbképzéssel.
A nevelőtestület munkáját segítő speciális szakképzettséggel rendelkezők: 1 fő iskolaorvos 1 fő védőnő 1 fő pszichológus 1 fő logopédus
A szakos ellátottság 100 %-os.
A testület az innovatív hajlandóságú, nagy szakmai tudású fiatal és idősebb, megfontolt, lendületes pedagógusok és a pedagógusok munkáját segítő dolgozók jól együttműködő csapata. X/1Pedagógus továbbképzés
Elvi állásfoglalásA pedagógusok kötelező továbbképzését a KTv. szabályozza.
Középtávú terv Az intézmény 5 évre szóló továbbképzési programja, melynek törvényi háttere a 277/1997. (XII.22.) Korm. Rendelet.
Az éves továbbképzés Minden évben a beiskolázási terv alapján történik.
Megjegyzés: A továbbképzési program és a beiskolázási terv a Comenius Minőségfejlesztési Program folyamatszabályozása alapján készül. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TELJESÍTÉSÉNEK TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEI
Az iskola épületének elhelyezkedése a településen, zöld területe, udvaraAz iskola épülete 15.230 m2 telken 1980-86-ig épült. A telek fekvése, tágassága meghatározó. A telket két oldalról egyemeletes családias beépítés veszi körül, másik oldala nyitott, 9%-os lejtéssel a Szilas patak völgyében és az Árpádföldi dombokra néz. A forgalmas Rákosi úttól bokros, fás, füves /jelenleg elhanyagolt, ám közpark létesítésére alkalmas/ terület választja el. A telek beépítettsége 20,7 %-os, az 1 tanulóra jutó szabad terület megközelíti a 30 m2-t, ami kerületünkben kiemelkedően magas. A tágas terület a különféle funkciók hangsúlyozottabb elkülönítését teszi lehetővé. Sporttevékenységre alkalmas terület:
Jelenleg bitumenes. / Díszburkolattal borítva, 3 zászlórúddal, domb oldalába lépcsőzetesen mobil, vagy rögzített padokkal, stb. méltó színhely lenne./
Az iskola épülete: Könnyűszerkezetes technológiával a lejtős, teraszos terepszinteket követve / 5 szint épületen belül!/ nem tömbszerűen épült. Az épület külső megjelenése a terepadottságok és az elhelyezés következtében mozgalmas, jól illeszkedik az épített és a természetes környezetbe. A központi oktatási tömbhöz zárt folyosókkal kapcsolódik a funkciójában is elkülönülő, a tornatermet és a konyhát, az éttermet és a gépészeti helységeket magába foglaló szárny. Kialakított belső kerékpártároló.
Oktatási tömb: 1814 m2:
/ tornaterem mérete: 18x30 m, beépített és mobil sporteszközökkel közepesen ellátva/.
Konyha-étterem: 1701 m2 600 adagos befejező konyha, + tálaló konyha, 80 fő egyidejű étkezésére alkalmas étterem, előterében kézmosókkal.
Szabadidő központ / könyvtár, olvasóterem/: 100 m2 Közlekedőfolyosók, porta, fehér öltöző, stb.: 86 m2 Az iskolaépület komfort fokozata: Az Építésügyi Ágazati Szabványnak megfelelő.
Az iskolaépület rekonstrukciójára /4 új tanterem/ kialakítására elfogadott tervrajzokkal rendelkezünk.
Kis értékű tárgyi eszközök összetétele, elhasználtsága: A kis értékű tárgyi eszközök cseréje folyamatos.
Szakmai tevékenységgel összefüggő kiadások: Szakmai készletbeszerzés: Tárgyi feltételek javítása, bővítése a Pedagógiai Programhoz, kerettantervhez kapcsolódóan jelentősen növekszik, úgy a tanórai anyaghoz, mint a szabadidős tevékenységekhez, különféle szakkörökhöz kapcsolódóan. A növekedés mértékét nem tudjuk pontosan meghatározni. Feladataink optimális teljesítéséhez a jelenleginél több eszközre lesz szükségünk. A mobil bútorzat korcsoportonként, szakaszosan kicserélésre kerül anyagi lehetőségeink függvényében. A tantermeket folyamatosan függönnyel látjuk el. A tantermeket és az épület összes egészségügyi helyiségét higiénikus eszközökkel szereltük fel. A nagy értékű szakmai gépek, berendezések terén az ellátottság jó közepesnek mondható. A jelenlegi igényeket megfelelő szervezéssel / tanterem csere, stb. / tudjuk kielégíteni. TV, video, írásvetítő azonban minden oktatási teremben szükséges. A tantermekben a korszerű oktatás követelménye a számítógép és a szakmai CD beszerzése. A fentieken kívül a rajz-, mozgókép és médiaismeretekhez szükséges nagy értékű gépbeszerzés, ezeket azonban terveink szerint. a szakkörök is fogják használni.
A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
Nevelőtestületünk igen kiterjedt kapcsolatrendszert alakított ki az elmúlt évek során. Működő kapcsolataink a szülőkkel jónak mondhatók. Fontosnak tartjuk ezen kapcsolatok megalapozottságát, korrektségét.
XII/1A pedagógusok és a szülők közös cselekvéseinek színterei
Az igazgatóság és a nevelőtestületA nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai:
Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket.
Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) és az iskolaszékkel. A nevelők és a tanulókA tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
- az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 3 havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal,
tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján - az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A nevelők és a szülőkA szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
- a szülői szervezet vezetőségi ülésén, melyre az igazgató igény szerint meghívást kap, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal,
tájékoztatják.
A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.
A szülők a tanulók és a saját - a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított - jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
Szülői SzervezetA szülők nem csak "megrendelőként", hanem "munkatársként" is segítik munkánkat, támogatnak vállalt feladataink megvalósításában. Alapfelvétel, egyben jogos szülői igény is, hogy tudják, mi történik az iskolában. Fontos, hogy észrevételeiket, véleményüket ismerje a nevelőtestület. Az osztályok szülői munkaközösségei, választott vezetői tagjai az iskolai Szülői Szervezetnek. Az iskolai Szülői Szervezet tagjai maguk választanak elnököt, vezetőséget.
IskolaszékAz Iskolaszék saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a törvényben biztosított jogait gyakorolja. Tagjainak összetétele: 2 fő tanuló 2 fő pedagógus 2 fő szülő l fő a fenntartó képviselője az iskola igazgatója állandó meghívott tagként van jelen póttagok Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként - évente legalább 2 alkalommal - kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.
Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az iskola igazgatója vesz részt. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen - évente legalább 2 alkalommal - köteles tájékoztatni az iskolaszéket.
Szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok: Évente három alkalommal tartunk Szülői értekezletet Évente két alkalommal általános fogadóórát, a féléves és az év végi értékelés előtt a gyengén álló tanulók szüleinek rendkívüli fogadóórát tartunk. Megállapodás szerint nyílt napokat szervezünk, ahol a szülők megfigyelhetik gyermekeik iskolai munkáját.
Leendő iskolásoknak szervezett programok: Nyílt napokon biztosítjuk iskolánk életének megismerését. Játszóházi foglalkozások óvodásoknak az éves munkaterv szerint.
Felnőtteknek szervezett programok: „Szülők iskolája" „Kertépítés" „Szentmihályi vígasságok" ( Szülők-nevelők bálja )
Kapcsolatrendszerünk: közvetlen és közvetett partnereink listáját a Minőségirányítási Programunk 2. sz. melléklete tartalmazza.
A tanulói jogviszonyról a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról rendelkezik.
XIV/1Beíratkozás, a tanulók osztályba sorolása
Iskolánk minden körzetünkbe tartozó tanulót felvesz, aki általános iskolás korú és iskolaérett. Más körzetből, kerületből jelentkező tanulót is fogadunk. A felvételnek csak létszám korlátai lehetnek. A Nevelési Tanácsadó által kiállított szakértői vélemény a tanuló iskolaérettségéről, az esetleges problémákról irányt adó a csoportba sorolás szempontjából. Az első osztályba íratkozó gyerekek ismerkedő beszélgetésen vesznek részt. Az iskola lakókörzetén kívüli új tanuló felvételéről az igazgató dönt a leendő osztályfőnökökkel való egyeztetés után. Felsőbb évfolyamon az intézményünkhöz hasonló adottságú iskolából érkezett tanuló átvétele a nyelvtanulás, a tankönyvhasználat, a bizonyítvány alapján történik. Az emelt szintű matematika osztályainkba jelentkező tanulók adottságait a felvétel előtt felmérjük. Eltérő vagy részben eltérő tantervű iskolából érkezett tanuló szintfelmérés után folytathatja a tanulmányait intézményünkben. A szintfelmérés szakszerűségéért a szakmai munkaközösségek felelősek.
A csoportok közötti átlépés félévkor és év végén lehetséges a tanulók egyéni fejlődésének megfelelően, a szaktanár javaslatára, és / vagy szülői kérésre, a szülővel és az érintett tanulóval való megbeszélés után, igazgatói döntés alapján. Azokat az alsó tagozatos tanulókat, akik speciális nevelésre, oktatásra szorulnak, átirányítjuk az erre a feladatra szakosodott speciális intézményekbe. Az áthelyezést kezdeményezheti a pedagógus, a szülő és a kerületi Nevelési Tanácsadó is. Mj.: Az 1. osztályosok beíratkozásának rendjét a MIP 8.sz. melléklete tartalmazza. XIV/2A tanulók továbbhaladása
Az első három évfolyamon és negyedik félévkor szöveges értékeléssel minősítjük a tanulók teljesítményét. Ezeken az évfolyamokon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, illetve, ha a szülő kéri az adott év megismétlését. A felzárkóztatásra szoruló tanulóknak biztosítjuk a felzárkóztatás lehetőségét. Elégtelen teljesítmény esetén 4-8. évfolyamon személyre szabott mérlegelés után a nevelőtestület illetékes közösségei döntenek a továbbhaladásról. Rendkívüli esetben a nevelőtestület engedélyezheti a javítóvizsgát. XIV/3Bizonyítványok
Az intézményben az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról meghatározottak szerint bizonyítványt állítunk ki.
XIV/4Felmentés
A rendszeres iskolába járás alól írásos szülői kérésre indokolt esetben felmentést kaphat a tanuló. A felmentésről az intézményvezető határozatban dönt. A határozat szabályozza a tanuló beszámolási kötelezettségét is. Részleges vagy teljes felmentést kaphat a tanuló testnevelésből szakorvos javaslata alapján. Amennyiben a tanuló gyógytestnevelésre jár, az ott szerzett érdemjegy kerül a bizonyítványba. A tantárgyi követelményrendszer teljesítése alóli felmentésről az igazgató a magasabb jogszabályokban foglaltak szerint dönt.
XIV/5A tanulói jogviszony
Tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, szüneteltetése a magasabb jogszabályokban foglaltak szerint történik.
A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei és a tankönyvellátás rendje iskolánkban
Nevelőtestületünk szakmai tapasztalatai alapján, a helyi tanterveinkhez legjobban illeszkedő jó, tartós, hasznos, színvonalas tankönyveket választja.
A tankönyvválasztás elvei iskolánkban:
A tankönyvellátás rendje iskolánkban: A magasabb jogszabályban, a fenntartó önkormányzat rendeletei és az éves munkatervben foglaltak szerint történik.
NEVELŐ - OKTATÓ MUNKÁNKAT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A pedagógiai program érvényességeAz iskola a fenntartói jóváhagyás után szervezi meg nevelő-oktató munkáját e nevelési program és helyi tanterv szerint.
Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálataA pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelőtestületnek 4 évente el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítania kell.
A pedagógiai program módosítása- A törvényi szabályozás változása esetén. - A pedagógiai program módosítására:
tehet javaslatot. A módosítások értékelése az SZMSZ-ben megfogalmazott eljárásrend szerint történik. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalaAz iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő szülő megtekintheti. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Móra Ferenc Általános Iskola |
| Cím: 1162 Budapest, Ida u. 108-110. |
| Telefon: (+36-1) 405-5766 |
| (+36-1) 402-4361 |
| (+36-1) 402-1151 |
| E-mail: idagazd@t-online.hu |
| Igazgató: Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella |
 |  |  |  |  |  |
